Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240
160 ten igazságának eleget nem tesznek. Hogy pedig az itt levő lelkeket böjtöléssel, alamizsnával s egyéb jóságos cselekedettel , főleg sz. miseáldozattal — melly igaz engesztelő vagy tisztító áldozat az elevenekért és holtakért — segíthetni; ismét hitünk tanítja, sőt már ó szövetségben is olvassuk , hogy szent és üdvös gondolat a halottakért imádkozni , miszerint bűneiktől föloldoztassanak. (Makk. II. XII. 39—46.). Azért máraz anyaszentegyház zsengéjétől fogva volt szokásban minden misében a holtak emléke és a halottas misék. Idővel pedig e végre különösen rendeltetett nap — t. i. a lelkek emléke vagy halottak napja. — E nap minden gyászszertartásával, mellyel az anyaszentegyház foglalkozik , igen világosan tünteti szemünk elé múlandóságunkat, és a felebaráti szeretetnek kötelességét, hogy még síron túl szenvedő lelkeken is szánakodjunk. Székes egyházakban t. i. hoí több pap szolgál, már előtte való napon vecsernye után a holtakról szóló zsolosmát imádkozzák. Halottak napján pedig gyászul ékesített, fekete posztóval bevont, sárga viaszgyertyákkal fényeskedö oltáron, szomorú énekkel, közönségesen a megholtakért sz. misét szolgálnak. Az oltárelött a gyászravatal (castrum doloris) — u. m. a holtak tetemei magában foglaló koporsónak ábrázolata — közepén Urunk feszületével. Mise után az áldozár barpalástot vesz magára, és a szolgáló papokkal együtt — az alszerpap előttök két gyertyár között a feszületet vivén — a gyászravatalhoz megy. Azalatt a kar „libera me Domine a morte perpetua“ szabadíts meg Uram engem az örök haláltól sat.“ énekli, miben előadatik az ítéletnek napja, ama igen rettenetes és keserves nap, mellyen az ég és föld megrendül, az ember pedig szoros számadásra vonatik, és megitéltetik. Ezután az áldozár „Kyrie eleison“ szavakkal az Urnák irgalmasságához folyamodik, „Pater noster“ Miatyánk-kal pedig a jelenlevőket inti, hogy csöndesen imádkozzanak. Erre a gyászravatalt szentelt vízzel meghinti, hogy, kik magokat a belső tisztaság jelentésére és Krisztus érdemeiből annak megszerzésére is keresztvízzel meghintették , azok holtuk után
