Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240

— 114 ­pálma vagy barkaágak használtatnak, a világ dicsőség, tisz­telet , javaknak múlandóságát jelenti. Tartsuk tehát zabolán kívánságinkat, nehogy azoknak csalékony ingereitől elaltat­va , örök halált szerezzünk magunknak. 56. §. Negyven napi bojt. A böjtölés igen hathatós eszköz a büntörésre s élet— javításra. Hogy az ember mindig Isten akarata szerint cse­lekedjék ; némelly kellemröl le kell mondania, némelly kel­lemetlent pedig eltűrnie, azaz: magát meg kell tagadnia. Ezen önmegtagadást akkor gyakoroljuk, midőn bizonyos ét­kektől magunkat megtartóztatjuk. E megtartóztatás által ér­zéki hajlamaink- s kívánságainkon tanulunk uralkodni, fon­tosabb esetekben képesekké tétetünk a rosztól magunkat visszatartani, ha az még oily ingerlőnek s hasznosnak lát­szanék is, a jót pedig állhatatosan tenni, bár az még olly nehéz s fáradalmas volna is. Mert, ki étel és italbani mér­tékletességhez szokott , többi érzéki hajlamát is könnyebben megzabolázandja; ha pedig azokban mértéktelen; az erény­nek ösvényét elhagyandja, mihelyt azon akadályokra s ne­hézségekre talál. Isten már az ó szövetségben adott Ádámnak törvényt, hogy egy fának gyümölcsétől magát megtartóztassa. Az iz­raelitáknak némelly étkekkeli élést megtiltott, segy közön­séges böjti napot rendelt. A jósok s az ó szövetségi jámbo­rok mindnyájan böjtöltek, hogy magokat önmegtagadásban gyakorolják. Dániel s ama zsidó ifjak, kik A’abukodonozor király udvarában neveltettek föl, lemondottak ama váloga­tott étkekről, mellyek nekik a királyi asztalról adatni paran- csoltattak , nehogy ollyasmit egyenek, mi törvényileg el vala tiltva. Eleazar, s a xMaksbeusnönek 7 üa inkább éltöket ál- dozák föl, mintsem törvényileg tiltott ételből ettek. Kérész-

Next

/
Thumbnails
Contents