Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240

— 114 pálma vagy barkaágak használtatnak, a világ dicsőség, tisztelet , javaknak múlandóságát jelenti. Tartsuk tehát zabolán kívánságinkat, nehogy azoknak csalékony ingereitől elaltatva , örök halált szerezzünk magunknak.

56. §.

Negyven napi bojt.

A böjtölés igen hathatós eszköz a büntörésre s élet— javításra. Hogy az ember mindig Isten akarata szerint cselekedjék ; némelly kellemröl le kell mondania, némelly kellemetlent pedig eltűrnie, azaz: magát meg kell tagadnia. Ezen önmegtagadást akkor gyakoroljuk, midőn bizonyos étkektől magunkat megtartóztatjuk. E megtartóztatás által érzéki hajlamaink- s kívánságainkon tanulunk uralkodni, fontosabb esetekben képesekké tétetünk a rosztól magunkat visszatartani, ha az még oily ingerlőnek s hasznosnak látszanék is, a jót pedig állhatatosan tenni, bár az még olly nehéz s fáradalmas volna is. Mert, ki étel és italbani mértékletességhez szokott , többi érzéki hajlamát is könnyebben megzabolázandja; ha pedig azokban mértéktelen; az erénynek ösvényét elhagyandja, mihelyt azon akadályokra s nehézségekre talál.

Isten már az ó szövetségben adott Ádámnak törvényt, hogy egy fának gyümölcsétől magát megtartóztassa. Az izraelitáknak némelly étkekkeli élést megtiltott, segy közönséges böjti napot rendelt. A jósok s az ó szövetségi jámborok mindnyájan böjtöltek, hogy magokat önmegtagadásban gyakorolják. Dániel s ama zsidó ifjak, kik A’abukodonozor király udvarában neveltettek föl, lemondottak ama válogatott étkekről, mellyek nekik a királyi asztalról adatni paran- csoltattak , nehogy ollyasmit egyenek, mi törvényileg el vala tiltva. Eleazar, s a xMaksbeusnönek 7 üa inkább éltöket ál- dozák föl, mintsem törvényileg tiltott ételből ettek. Kérész-