Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240

11E —

fogadják s követik, továbbá a keresztény vallásnak gyors s közönséges elterjedését.

Most már Jézus szenvedése s halálának ideje közéig, mi által a megváltást véghezviszi. Csak böntörés s éltünk tökélyes javítása által részesülhetünk a megváltás kegyelmében. Azért int minket hetvenes vasárnapon azanyaszent- eg^ház szölömivelésröli hasonlatosság által, hogy fáradhat- lanok legyünk üdvünkben, miszerint egyszer, mint méltó munkások, az Urnák szőlejében örökké megjutalmaztassunk. Az anyaszentegyház azt kívánja , hogy hetvenes (septuagesima) vasárnaptól fogva magunkat csöndes magányban s büntörésben a közelgő böjtre készítsük el. Azért hagyatik el sz. misénél, ha valami szentnek ünnepe nem esik, a „Gloria“ s az áldozár kék ruhában jelenik meg az oltárnál. Csak tiszta szívben gyümölcsözendhet az üdvirat magva; ezt üdvözítőnk a földmivelörőli hasonlatosság által tanítja, mit az anyaszentegyház hatvanas (sexagesima) vasárnapon ad élőnkbe. Mig vétkes állapotunkból ki nem vetkőzünk; szellemi vakságban maradunk , s üdvünk világa nem világíthat nékiink; Jézus minket föl nem világosít, mint a vakot, kiről ötvenes (quinquagesima) vasárnapi üdvirat szól.

55. §.

Hamvazó szerda.

Ötvenes vasárnap utáni szerdán kezdődik a 40 napi böjt s e nap hamvazószerdának neveztetik, merte napon a pap szentelt hamuval szokta híveinek fejeit behinteni. Már ó szövetségben volt szokás magát hamuval meghinteni, fökép, mikor a jámborok böjtöltek, és vagy a bűn által bántott Istent akarták megengesztelni, vagy közönséges szükség idején tőle segedelmet és vigaszt nyerni; néha pedig fejdelmi parancs következtében is. Jób magáról mondja: ,,En magam feddem magamat, s por s hamuban tartok bűn- törést.“ (XLII. 6.); Dávid pedig: „A hamvat mint a kényé-