Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240
107 lethetik mint Isten, hanem csak mint ember. — Myrrhával előkelő megholtaknak testeit szokták bekenni, hogy hoszabb időre megóják azokat a rothadástól. E gyermeknek is meg kelle egyszer halni, myrrhával aztán bekenetni s eltemet- tetnie. Ama bölcsek aráb fejedelmek (emir), egy vagy több nemzetségnek főnökei, tehát a szónak tágasabb értelmében királyok valának. Vájjon hárman voltak-e s Gáspár- Menyhért- s Boldizsárnak neveztettek-e, bizonytalan. De miképen vonhattak ők egy szokatlan csillag megjelenéséből következtetést a Megváltónak születésére? Ok Arábiában laktatlak, mellyet csaknem egészen Abrahám utódai népesítének meg. Ezek tehát amaz Ígéretet, mit Isten Abrahámnak tett, hogy t. i. az emberiségnek Megváltót küldend, hagyomány által tudhatták. Talán a zsidókkali kereskedelem által, vagy fogságukban migismerkedtek azoknak sz. könyveivel. Ezekben ők e helyre találtak: „Csillag támad Jákobból, s nagy vezér és jós (Próféta) születik a zsidók közt“ (Móz. I. 49. 10. IV. 24. 17. sat.) Ezenkiil Izsaiás jóstól (60 fejzet.) megjövendöltetik a pogányoknak napkeletrőli jötte izrael népének új királyához, s Dániel jós által Messias eljövetének még az ideje is pontosan meghatároztatik. Hogy ép Krisztusnak születésekor, egészen napkeleten , Judaeából hatalmas királyt vártak, olvassuk nemcsak Flavius József *), hanem Tacitus**) és Svetoniusnál***). Azonban mindez nehezen viszi vala a bölcseket arra, hogy épen ez uj csillagot tartsák a zsidók királya születése jelének, udvarlás okáért veszélyes útra, messzeföldre, ismeretlen országba induljanak, és öt még akkor is annak tartsák, midőn fényes palota helyett istálóban, arany bölcső helyett jászolban, bársony helyett posztó rongyokban találták, ha vagy álomban , vagy máskép isten maga nekik nem sugalja , hogy menjenek, ép úgy, mint megintette őket Betlehemben Herodes *) De bello judaico. VI. 3. *’) Histor. V. 13. ***) De vita Vespasiani. Cap. 4.
