Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240
106 — tetszenék új évben minket ez életből kiszólitni, a halál és ítélet elöl ne rettegjünk. 52. §. Vizkereszt napja. Az anyaszentegyház e napon három nevezetes történetet tüntet élőnkbe, mellyek által Krisztus megismertette istenségét az emberekkel; t. i. a keleti bölcseknek jövetét, Jézusnak Jordán vizébeni megkereszteltetését s Galilaeanak Kána nevű városában, menyegző alkalmával , általa végbevitt első csudatettét. Háromféle igaz isteni jelenet. Egy ujonn támadt csillag vezette a bölcseket a jászolhoz; Isten a keresztelésnél Jézust legkedvesebb fiának nevezte: a víznek borrái változtatása tanitványit irántai — mint a világmegváltó iránti — hitben megerösíté. Azért neveztetik ez ünnep Úr j eI énésne k. E napon megemlékeztetünk, hogy Krisztus Jézus nem' csak a zsidóknak, hanem a pogányoknak is megjelent; ezeknek is t. i. felvilágosítására, egyházbai fölvételére, s ekép az örökéletrei vezetésére. A napkeleti bölcsek elsők valá- nak, kik csillagtól vezettetve Szabaditójukat fölkeresték , neki drága ajándékokat hozának s imádák öt. Ezen ajándékok arany- tömjén- és myrrhából állottak. Arany által a sz. atyák szerint azt akarák jelenteni, hogy e gyermekben egy nagy királyt tisztelnek. Aranyat csak a királyoknak vala szokás ajándékozni: azért mondák Jeruzsálembe jövetökkor: ,,Hol van az ujonszülött zsidók királya?“ — Tömjén által Jézusnak istenségét bizonyiták be; mert tömjén egyedül Istent illet. Azért mondák ők: „Mi láttuk az 0 csillagát napkeleten, s imádására jötiink.“ Myrrha által megmutatták, hogy e nagy király egyszersmind ember. Ezt már e kérdésük által: Hol van a zsidók királya ? nyilványíták Mert ama királynak, ki csak most született, természetesen embernek kell lenni, minthogy Isten, ki öröktől fogva van, nem szü-
