Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
81 és „ postcomiiiimio: “ minek az lehet oka, mivel ezen mise igen régi ’s azon idökhöl való , mikor a’ most említett imádságok még nem vetettek föl a’ miséhe. Mindjárt communio után elmondatik a’ vecsernye és a’ misével együtt végeztetik: a’ mi régente más höjti napokon is így szokott történni. A’ vecsernye e’ napon, mint látszik, az újonnan kereszteltek miatt (neophytos) igen rövid; őnekik ugyanis igen nehéz lett volna sokáig olly dolgot hallgatni, mellyet még nem értettek ; egyébként is már a’ mise-előtti szertartások e’ napon számosok és hosszan tartók. Hogy egyébiránt a’ nagy-szombati mise és más szertartások régente éjjel tartattak; mind a’ collectának e’ szavaiból: ,,Deus, qui hanc sacratissimam noctem,“ mind a praefatiónak ezen kifejezéséből: „Sed in hac potissimum nocte“ bizonyos. Mi végre azon körmenetet illeti, melly nagyszombaton este Krisztus’ föltámadásának emlékezetére magyar országban és né- melly német tartományokban legpompásabb ünnepléssel tartatik: erre nézve érdemes fölhoznunk, mit Tompa Lászó ir: „Azon körmenet, mellynek alkalmával Krisztus’ föltámadásának emlékezetére nagyszombaton este, vagylmsvét- vasárnap reggel Krisztus’ teste némelly tartományokban körülhordoztalik, már régen jött vala szokásba; minthogy már szent Udalrik’ életében, ki ágostai püspök volt a’ tizedik században, említés tetetik róla“ L. az említett szerző’ illy czinni könyvét: „ Institutiones de sacris Christianorum ritibus. Posonii, 1788.“ a’ II. rész 126 és k. lapján. 21. §. Befejezés. Nagy bojt után liusvét következik, melly nevezet abból származik, hogy a’ hivek egész böjtben megtartóztatván magokat a’ huseledeltöl e’ napon esznek először húst. A’ latin „pascha“ nevezet a’ lieber n03 pesacliszótól ered, melly átmeneteit tesz: Tudniillik a’ zsidóknál két átmenetei nevezetes: az első, midőn az Isten’ angyala aegyptum. KÖTET. 6
