Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
73 fejezni mély bánatát és kesergését Urunk’ szenvedésén, ki ma kezdett szenvedni, a’ következő napon pedig megöletett és harmad napig sírban feküdt L. Gavantus’ idézett munkáját a’ 256. lapon. A’ communio alatt előbb a’ miséző pap, utána a többi papok, végre a’ hívek veszik az Urat magokhoz: valamint a’ végvacsorán is az apostolok Krisztus’ kezéből vették az ö testét és vérét. Mise után a’ pap a’ következő napra készített és megszentelt nagyobb ostyát szinte, mint a’ kisebb particulákat ájtatosan átviszi valamelyik mellék-oltárhoz, vagy az a’ végre szolgáló kápolnába. Ezen szokás talán még azon időkből való, midőn az oltári szentséget a’ betegek’ számára nem a’ nagy oltáron lévő szekrényben, hanem más helyen, p. o. a’ nagy oltármelletti oszlopban tartották. Mikor mind ezeknek vége van, a’ pap elkezdvén a’ nagy oltáron, a’ többiről is sorjában leszed minden eszközt, gyertyatartót, vánkost, abroszt ’s a’ t. Ez talán tisztítás végett is történik, hogy oltáraink hus- vétra minél tündöklöbb fényességben jelenjenek meg. Ha pedig ezen antiphonára tekintünk: ,, Diviserunt sibi vestimenta mea, et super vestem meam miserunt sortem“, nem ok nélkül állíthatjuk: miszerint ezen szertartás azt példázza , hogy Krisztus’ ruháit a’ vitézek négy részre osztották, a’ fölsőre pedig, melly varratlan vala, sorsot vetettek, kié legyen Ján. 19, 23 és k. A’ székes templomokban az eddig mondottakon kivíil keresztelendök’ (catechumenus) ’s betegek’olaja és chrisma szokott szenteltetni. Amazok tiszta faolajból állanak ; a’ chrisma pedig faolajból és bele elegyített balsamból készíttetik. A’ keresztelendök’ olaja szükséges a’ keresztvízbe , a’ keresztelés-elötti kenésre, az álló és átvihető oltár kövekre, a’ pap’ fölszenteléshez és a koronázáshoz. A’ betegek’ olaja az utolsó kenet kiszolgálására és a’ harangszenteléshez, ekkor egy kis chrisma is tetetvén hozzá. A’ chrisma végre ismét a' keresztvízbe és a’ keresztségliez, a’ bérmálásra, a’ püspök-, templom-, kehely- és lányérka- (patenal szenteléshez. Az olajszentelés’
