Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
64 gente szokásban volt vasárnapokon és ünnepeken kürme- netet tartani; végre a’ szűz Anya e’ napon a’ kisded Jézussal templomba méné. — Februarius’ 3-kán szent Balás’ ünnepe tartatik. E’ napon két dolog érdemel említést: először hiilünüs szertartás közben gyertyát szoktak szentelni; másodszor a’ hivek úgy nevezett torok- áldást szoktak kérni. A’ gyertya-szentelés ekkép eredeti: midőn szent Balás püspök keresztény állhatatossága miatt börtönben tartatnék, egy szegény asszony, kinek a’ farkas által elvitetett sertését a szenvedő szent püspök visszaállítá, hálája jeléül a’ sertést megölvén, ennek fejéből és lábaiból étket készí- te , azután gyertya-világ mellett a püspöknek átada. Ez a' jó-szivii asszony’ ajándékát elfogadá, s ezen fölül kijelenté : miszerint őneki nem sokára meg kell halnia; azért inté az ájtatos asszonyt, hogy az ő halálának emlékezetére gyertyát gyújtson, és tehetségéhezképest a’ szegényeknek eledelt adjon. Valamint ez alkalommal azt is mondá: hogy az úr Isten mind a’ jelen mind a’ jövő életben áldja meg mindazokat, kik ezen asszonyt követvén, az ö emlékezetére hasonlóul cselekesznek. Mi pedig a’ torok-áldást illeti: ez abból vette eredetét, hogy egy gyermek, kinek torkát a halszálka ve szedelmesen megsértő, a’ szent püspök’ közbenjárására és könyörgésére teljesen meggyógyult vala.Hogy tehát mind a’ két tö rténet emléke íöntartatnék: szent Balás’ ünnepén két szentelt gyertya meggyujtatik, keresztbe tetetik , és a híveknek az úgy mondott torok-áldás osztatik L. Explicatio compendiosa , literalis, historica caeremoniar. eccl. opera ac studio P. Leodegarii Mayer Augustae Vindelicorum, 1743. a’ 406—410. lapon 18. § Folytatás. Az előbbi §’ végén magyarázott ünnepek után különös figyelmet érdemelnek a’ septuagesima, quinquagesima és quadragesima vasárnapok. Az isteni szolgálat’ örömre mu-
