Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
65 tató szertartásinak elmellőzése, és azok helyett gyászosoknak használása arra mutat, hogy a’ most említett vasárnapok a’ kővetkező negyven napi böjttel szoros kapcsolatban vágynak. Már bloisi (blesensis) Péter (serm. 13. de quadragesima) így szól: „ A’ negyven-napi böjtöt a’ szerzetesek septuagesimán, a görögök sexagesimán, papjaink pedig Telesphorus pápa’ rendeléséből quinquagesimán, az egész keresztény nép, az ifjak és szüzek, az élemedettek és ifjabbak quadragesimán kezdik.“ Minthogy tehát némely- lyek septuagesimától kezdve böjtölének: már régen az jőve szokásba, hogy a’ fönérintett vasárnapok gyászos szertartásokkal ünnepeltetnének. Valamint azon szokás is innen vette eredetét, hogy a’ böjti időről mondott misében és solosmában (in officio de tempore) a’ ,, Gloria in excelsis Deo “ és a’ „Te Deum laudamus“ kihagyatik; az „Alleluja“ pedig mindenütt ’s mindenkor elhallgattatik. Borromaei szent Károly a’ mediolanumi III-dik Zsinatban a’ szóban forgó va- sárnapok-közti időt előkészületnek nevezi az úr Jézus’ kín- szenvedésének ’s keresztének eszünkbe hozására; és azért inti a’ hatósága - alatti (suffraganeos) püspököket, hogy a’ híveket e’ napokban imádságra, penitentzia - tartásra és az ájtatosság’ egyéb nemeire buzdítsák. A’böjt első vasárnap-előtti szerda a’ nagy, vagyis negyven-napi böjt’ kezdete; és azért neveztetik hamvazó szerdának, mert ezen a’ pap szentelt hamuval meg szokta hinteni a’ liivek’ fejét. Régente e’ napon a’ nyilványos pe- nitentzia-tartúk zsákba öltözve , mezítláb, földre hajtott fővel állának a’ templom’ ajtaja előtt, itt várván a’ püspököt és a’ penitentziára ügyelő papokat. Kik őket a’ templomba vezeték, a’ hét penitentzia-zsoltárt fölöttök eléneklék, kezeiket fejeikre tevék, szentelt vízzel és hamuval őket meghintek , penitenizia-küntüsbe (cilicio) öltözteték, és sóhajtozva tudtokra adák,hogy valamint Ádáma paradicsomból, úgy ők a’ templomból kivettetnek. Ezen előadásból kiviláglik : miszerint a’ szentelt hamuval, mellyel a’ mai napon minin. KÖTET. 5
