Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
453 Írásból valamit ne olvasna. ,,A’ szentirást gyakran olvasd,“ így ír szent Jeromos ep. ad Nepotian., „sőt soha le ne tedd kezedből a szent könyveket“. A szentirás után pedig figyelmet érdemelnek: aranyszáju szent János (Libri YI. de Sacerdotio); szent Ambrus (Libri III. de officiis ministrorum); szent Gergely pápa (Liber regulae pastoralis); szent Jeromos (epistolae); szent Bernárd (Libri de consideratione); borromaei szent Károly; salesius szent Ferencz; végre a' szentek’, és más jámbor emberek’, főleg pedig a’kitűnő papok’ életrajza, minthogy ebben mint tükörben szemlélhetni a keresztény erény’ képét. 2) Ide tartozik az imádság, melly kétféle, minthogy szóval és elmével imádkozhatni. Az elsőrendbelihez tartozik a’ solosma, vagyis az egyházi órák’ imádkozása, mellyet az anyaszentegyház rendeléséből minden pap köteles ájtatosan elvégezni, hacsak természeti vagy erkölcsi lehetetlenség nem akadályozza. A’ másodrendbelinek pedig egyik legjelesebb neme az elmélkedés, mellynek tárgya lehet az Isten’ természete s tökélyei, az Istentől vett jótétemények, Jézus Krisztus’élete shalála, a’keresztény ember’ kötelességei, különösen a’ pásztori hivatal’ tisztjei, a’ szentek’ élete s erényei ’sa't. Az elmélkedés menynyire hasznos és szükséges az Isten’ embereinek és az egyház’ szolgáinak, vagy abból látható: miszerint az Isten’ szentéi és más jámbor emberek csak a mennyeiek felöli tartós és gyakor elmélkedés által jutának a’ keresztény tökéletesség’ olly magas fokára ; mert rendszerint az ember az erényt csak azután kedveli, ha ennek nagy bücsét voltaké- pen átlátja ; sőt másokat is csak azután indíthat ájtatos- ságra és az erény’ követésére, ha maga már előbb ájtatos és erényes. Ez okra nézve minden lelkipásztornak különösen ajánlható , hogy naponként reggel s estve legalább egy negyed óráig elmélkedjék, nap közben pedig gyakran ösz- szeszedvén elméjét, ugyanezt emelje föl Istenhez. Ugyanis a’ tapasztalás tanítja, hogy, ki a’ most ajánlott naponkénti elmélkedést megszokja, az vagy soha nagy vétek
