Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
441 az aacheni Zsinaton összegyűlt atyák bölcsen mondják, a’ jelenlét által nem azt kell érteni, hogy a’ lelkipásztorok otthon üljenek, és semmit ne tegyenek, miután az egyházi törvények munkás és nem henye jelenlétről szúlanak. Azonban lehetnek olly körülmények, mellyek a’ lelkipásztort a liivek-közti tartózkodástól fölmentik; vagyis adhatják magokat elő olly fontos okok, mellyek miatt a’ lelki- pásztor legalább egy időre híveitől távozhatik: illyen tudniillik a’ keresztény szeretet, a’ sürgető szükség, az engedelmesség és az egyházat vagy hazát illető bizonyos haszon. A keresztény szeretet akkor menti a’ lelkipásztort, ha valamelly gyülülséget vagy visszavonást kellene megszüntetnie, ha bizonyos ellenfeleket kellene megbékítenie, ha szentségeket kellene kiszolgálnia. A’ sürgető szükség’ esete akkor adja magát elő, ha a lelkipásztor’ életének, vagy egészségének, vagy vagyonának föntartása bizonyos időre eltávozást kíván. Az engedelmességnek akkor vagyon helye, ha a’ törvényes egyházi vagy világi elöljáró a’ lelkipásztort renden kívül valahová, p.o. valamelly tett’ nyomozása végett egy időre kiküldi. Végre az egyházat vagy hazát illető bizonyos haszon akkor jön elő, ha a lelkipásztornak a’ püspök’ akaratából a’ szentszékre vagy a’ zsinatra kellene menni; ha ugyanannak a’ végett, hogy az egyház’ vagy tulajdon javait védelmezze, a’ törvényhatóság előtt kellene megjelenni; ha végre a’haza veszedelmét hosszabb utazás által lehetne s kellene távoztatni. Igen, a’most előterjesztett okok legalább ideiglen fölmentik a’ lelkipásztort a’ hivek-közti lakástól; csak hogy távozás esetére kötelességében áll a’ lelkipásztornak, hogy maga helyett valamelly tanult és jámbor papot rendeljen, ki idő közben a’ keresztény hívek lelki szükségeire ügyeljen és mindent annak módja szerint végezzen.
