Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
433 ELSŐ SZARASZ. A’ lelkipásztor’ magányos életbeni magaviseleté mások miatt. 105. §. A’ jelen szakaszban előadandó tárgyak’ rende. Ha a’ jelen szakaszhoz tartozó tárgyak’ sorát szemügyre veszsziik, úgy látszik, a’ dolog’ természetéhez leginkább az által közelítünk, hajó renddel megmutatjuk, hogy a’lelkipásztor tartozik: a) híveit ismerni; b) magának tekintetet, szeretetet és bizodalmát szerezni; c) hívei között lakni; d) hívei’ üdvössége felöl gondoskodni; e) magát tisztességesen viselni. 106. §. A’ hívek’ ismerete. E’ helyen a’ hívek’ ismerete által azon dolgok’ tudását értjük, mellyek a’ lelkipásztorra bízott keresztény hívek’ egész állapotát illetik. A’ hívek’ ezen ismerete kétféle: általános és különös. Az általános ismeret az egész plébánia’ állapotára kiterjeszkedik, és a’ következőkben központosul : hány lélek van a’ plébániában ? ezek közül hány ka- tholikus, hány nem katholikus, vagy épen nem is keresztény ? a’ katholikusok között hány alkalmas a’ gyónásra, és kik vágynak megbérmálva? hány gyermek jár iskolába? hány vegyes házasság vagyon? a’hívek jóerkölcsiiek e vagy roszak, jártasok e a’ religióban vagy nem? vágynak e a’ községben valami kitünöbb vétségek? ezen vétségek honnan erednek, mellyek alkalmaik, és következményeik? végre miilyen a’ plébánia’ külső állapota, minő számmal vágynak a’ szegények, árvák, özvegyek, és más megnyomorodott személyek? Mi pedig a’ hívek’ különös ismeretét illeti: ez. 28 III. KOTÍ.T.
