Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
356 vánja az anyaszentegyház, hogy ezen jelen-lévók íbiszen teltessenek. És pedig ezen szertartás azon okra nézve szokott használtatni, hogy kiki láthassa, miszerint a’ föl- szentelendők nem magok keresik az egyházi tisztet, a’ mit az apostol’ értelme szerint (Zsid. 5, 4.) tenni nem szabad, hanem inkább az anyaszentegyház kívánja, hogy fölszenteltessenek. A’ felszentelő püspök pedig így szól a’ fö-es- pereshez: „Scis illos dignos esse?“ Ezen kérdés abból veszi eredetét, hogy hajdan a’ fő-espereseknek álla kötelességükben vigyázni a’ nevendék-papokra és a’ többi egyházi személyekre. Ezután a’ püspök a’ jelenlévő papokat és a’ népet nyilván kérdezi: nincs e valami kifogásuk azok ellen, kik most föl fognak szenteltetni? E’ kérdés azon alapul , hogy az apostol’ szándéka szerint csak ollyanok vetessenek föl az egyházi-rendbe, kiknek élete feddhetetlen , és kiknek mindnyájan jó bizonyságot adnak. Ezek után következik a’ minden szentek’ litaniája, mellyben a papságra választottaknak, a’ szentek’ esedezése által, az Isten’ irgalma és kegyelme kéretik. Továbbá minden fölszereltnek szent hivatala’ eszközei átadatnak, hogy így mindegyik észrevegye, mi körül kell foglalkoznia, s hová terjed hatalma. Azután a’ püspök mindeniket azon egyházi köntössel fölöltözteti, melly a’ fölvett rendnek sajátja; hogy így ünnepélyesen kijelentessék, miszerint kiki azon egyházi renden vagyon , mellynek diszjeleit viseli. így ki áldozó-papnak szenteltetik: arra a’ misemondó ruhát (casulam) úgy szokta adni a’ püspök , hogy elül egészen lefüggjön , hátul pedig mind addig összehajtva maradjon, míg a’ szent mise el nem végeztetik, és az új fölszentelt papnak a’ bűnök’ megbocsátására hatalom nem adatik. Ezen szertartás a’ régi szokásokból könnyen megmagyarázható. Hajdan a’ pap, midőn az oltár’ alsó garádicsánál a’ szolgálaton lévőkkel a’ köz gyónást mondá , a misemondó ruhával egészen be vala takarva, úgy hogy még kezei ’s karai is el volnának rejtve. És csak akkor kezdték a casulát váílaira
