Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c

202

szel és a’ keresztény-katliolika religio’ elveivel egyezőnek találnak. Illy módon járt el a’ dologban vásonköi gróf Zichy Ferencz, győri püspök: midőn 1745-ben kérdés tárnádat valljon a’Boldogságos Szűznek azon fa-szobra, melly Pór-Dömölkön egy kis kápolnába vala helyezve, csodálatos-e? Miután tehát ezen dolog illően megvizsgáltatott: az említett szobor 1745. nov. 7-kén majd busz ezer jövevény’ jelenlétében kegyelem-teljesnek (gratiosa), 1745. nov. 21-bén pedig, melly napra majd ötven ezer ember sereglett össze, csodálatosnak hirdettetett. Hogy pedig az Isten- és a’ Szűz Anya- iránti ájtatos tisztelet föntar- tassék és nevekedjék: XIV. Benedek, római pápa apostoli levele által azt rendelé, hogy a’ ki akármelly nap ezen szobrot meglátogatván ájtatosan meggyónik’s megáldozik, ezen fölül pedig az anyaszentegyház’ szándékára a szokott imádságokat elmondja, teljes búcsúban részesülhessen. E- zen példából látható: milly vigyázattal ’s minő óvakodás- sal szoktak püspökeink valamit határozni a’ szokatlan képek iránt. Egyébiránt ezen képekre nézve is, minthogy sok ember szokott hozzájok járulni, meg kell jegyezni, és a keresztény híveknek gyakran meg kell magyarázni: hogy ezen képeket koránsem olly értelemben tiszteljük mintha azokban vagy azok alatt valamelly isteni erőt elrejtve hinnénk ; hanem hogy a képekben tiszteltessenek azok, kikre minket a képek emlékeztetnek L. a trienti Gyülekezet’ előbb idézett határozatát.

Itt említendő 2) a’ jubilaeuinkori búcsú. VIII. Bonifa- cius római pápa volt az első, ki 1300-dik évben jubilaeu- mot tartatott, és azt rendelte, hogy ezután minden századik esztendőben tartassák. De mivel a századik esztendőt kevesen érik meg, VI. Kelemen római pápa már 1350-dik esztendőben újólag jubilaeumot hirdetett, és úgy rendelke' zett, hogy ezután minden ötvenedik esztendő jubilaeum- esztendö legyen. IV. Sixtus végre minden huszon-ötödik esztendőre jubilaeumot határoza. V. Sixtus pedig, midőn