Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
148 köteles tisztelet arra bírta őket, hogy aranyukat, ezüstöket , drága köveiket s kincseiket a’ szent edényekre fordítanák, és így már az üldözések alatt drága kövekkel kirakott arany, ezüst kehelyeik voltak. Mostani időkben csak arany, ezüst és réz kehelyekkel szabad élni; de emezeket belül megkell futtatni aranynyal, ’s haszon-vetel előtt minden kehelynek meg kell szenteltetnie a püspöktől. Korán szokásba jött a’ tányérka is (patena), mellyrea’ szent ostyát szokás tenni: a’ mostani törvény szerint ennek is aranyból , ezüstből, vagy aranynyal megfuttatott rézből és a’ püspök által megszenteltnek kell lennie. A kehely és tányérka alá úgy nevezett testtartó (corporale) téríttetik, hogy a pap Krisztus’ testét reá tehesse. Hajdan a testtartó olly hosszú és széles abrosz volt, hogy az egész oltárt be lehetett vele teríteni; még a’ kehelyt is ezzel szokták betakarni , hogy légy vagy por bele ne essék; későbben kis kcndö-alaku lett. A’ kehely’ befödésére pedig a takaró (palla) , az az: kis négy-szegletü födél találtatott föl. Mivel pedig régente a’ diakónus' tisztében állott ama’ bő testtartót az oltáron elkészíteni; azért ünnepélyes mise alatt még most is a’ diakónus szokta a’ testtartót Credo alatt az oltárhoz vinni és kiteríteni. Haszonvétel előtt mind a’testtartót mind a’ takarót meg kell áldani; azonban ezen áldást mosás után nem szokás ismételni. A’ kehely’ kitörölésére a’ törölő (pu- rificatorium) szolgál, melly most a’ kehely fölött tartatik, s mellyet hajdan a szerzetesek az oltár bal szárnyára akasztottak. Mind ezen elöszámlált szent eszközök a térítővel (velum) födetnek be: hogy ezen terítő hajdan gyolcsból volt, vagy abból kiviláglik, miszerint meg szokták azt mosni; most olly anyagból készíttetik, mint a többi papi öltözetek. A’ kehelynek most leirt térítőjétől különböztetni kell a’ födeles kehely’ (ciborium) térítőjét, az oltári szentség’ köriilliordozására szolgáló térítőt, és azt, mellynek segedelmével az aldiakonus a' kehelyt az oltárra viszi. Ezen térítők is ékesek szoktak lenni; azonban a többi papi öltő-