Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
138 olvashatni XIV. Benedek’ ezen munkáját: „De sacro-san- cto missae sacrificio L. I. cap. 2.,“ azután jó lészen azokra visszaemlékezni, miket mi a’ nyilványos isteni tisztelet helyéről a’ jelen kötet’ 13—lő. §§-han mondottunk. 35. §• A* mise- szolgálás’ ideje. Mostani időben szent misét mindennap szolgálhatni, kivévén nagy pénteket, mellyen az anyaszentegyház Urunk’ szenvedését és halálát gyászolja. Nagy csütörtökön és nagy szombaton pedig csak egy misét mond azon pap, ki az akkori szertartásokat végezi. Ha mindazáltal gyümölcsoltó Boldog Asszony’ünnepe nagy csütörtökre esnék: a’ püspököknek gondoskodniok kell arról, miszerint a’ városok’ és helységek’ minemüségéhez és a’ bennek lakó hívek’ számához képest nagy mise előtt annyi kis mise szolgáltassék, hogy a’ liivek a’ mise-hallgatás iránti parancsnak eleget tehessenek S. Bit. Congr. die 12 sept. 1716. Mi pedig a’ mise- szolgálás’ óráját illeti: ez hajdan épennem volt meghatározva , hanem mint a’ hivek’ ájtatossága magával liozá, vagy az üldözésektől ment idő engedé, a’ mise az szerint mondatott. Jobbára mindazáltal éjjel vagy hajnal előtt jövének össze. Most hajnaltól fogva délig minden órában szabad misézni. Sőt tartományainkban az is szokássá vált, hogy egy két órával hajnal előtt is misézhetni. Karácsonkor három misét szabad mondani: az elsőt éjfél után, a’ másodikat hajnalban, a’ harmadikat nappal; így tehát mindjárt éjfél után három misét mondani, vagy két misét mondani, a harmadik helyett pedig áldozni tilalmas. A’ ki karácsonkor csak egy misét mond: a’ harmadikat kell mondania , és szent Anastasia vértanú imádságát (commemoratio) a’ miséhez kell kapcsolnia. Továbbá régi időkben szabad vala egy nap több misét mondani. így harmadik Leo pápáról azt olvassuk , hogy a’ korabeli sanyaruságok’ megszüntetése végett isteni segedelemért folyamodván napjában hétszér , sőt ki- enczszer is misézett L. Brevis notitia Romanorum Pontificum.
