Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c

104

‘29. §. A’ mise-tartásnak különféle módja.

Minő szertartással és hogyan tárták az apostolok a’ Krisztus Jézus által alapított szentmise-áldozatot: az Apóst. Cs. 2-dik részeken láthatjuk. Miután tudniillik az apostolok piinköst napján megteltek Szent Lélekkel; ’s miután szent Péter’ első beszédére mintegy három ezeren a keresztény hitre tértenek: ezen új megtértek állhatosak valának az apostolok’ tanításának hallgatásában, a’ kenyér - szegés- ben és a’ könyörgésekben Apóst. Cs. 2, 42. Ezekből az egyházi szertartások’ magyarázói azt következtetik, hogy szent Péter apostol tarta először szent mise-áldozatot, és pedig követvén azon módot, mellyet az utolsó vacsora’ alkalmával Krisztus urunktól tanult vala; mind e’ mellett a’ synagoga’ szokásaiból is rtémellyeket megtartván. Egyébiránt a’ zsidók a nyilványos isteni tiszteletet e’ szavakkal: „Békeség nektek,“ vagy „ Az Úr veletek“ szokták kezdeni ; azután az Isten’ dicsőségére egy két imádságot mondottak ; továbbá Mósesböl vagy a’ prophetákból valamit olvastak ; ezt valamellyik irás- és törvénytudós megmagyarázta és a’ közéletre alkalmazta. Miután a beszédnek vége szakadt, háladó imádságot szoktak mondani; mellyre, valamint az előbb említettre is a’ nép amen-nal szokott felelni. Mindezek legnagyobb hasonlatosságban vágynak azokkal, mik a’ mise’ elején előfordulnak, ’s mik régente az úgy nevezett catechunienusok’ miséjét tevék : ezen miséről alább bővebben értekezendiink. A’ most említettekhez az apostolok még némelly lényeges szertartásokat adának: úgymint a kenyérnek és a’vízzel vegyitett bornak fölajánlását, a kenyérnek ’s bornak megszentelését, az Úr’ imádságának elmondását, az áldozást és a’ háladást. Miután pedig mindez helyesen elvégeztetett: kiki csendesen haza tért vala. Az isteni szolgálatnak ekkénti tartása az apostoloktól átment az első keresztényekre : miről elégséges tanú-