Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b
372 nézzen. Valamint az sem tanácsos, hogy azon széki’e üljön az ember, mellyen a’ beteg ült vala : így tehát a’ lelkiatya a’ betegnél vagy le se üljön, vagy a’ széket okosan megválaszsza, minden esetre a’ fanemü székek ke- vesbbé veszedelmesek mint mások. A’ beteghez a’ lelkiatya nem könnyen, vagy legalább szükség nélkül nem fog nyúlni. Azt pedig 4) tanácsolhatni, hogy a’ beteg’ lakóhelye fenyű-maggai vagy forgácscsal, vagy tüzes vasra , izzó téglára öntött eczettel kifüstöltessék. Valamint 5) azt is tanácsolhatni, hogy azon esetet kivéve, ha talán a’ beteg izzadna, vagy különféle kiütése, himlője, és más hasonló nyavalyája volna, a’ beteg’ szobája, az ajtót ’s ablakot kinyitván, illőleg kiszellőztessék; vagy legalább, kivált azon esetre, ha a’ Ielkiatyának a’beteggel hosszab időig volna dolga, tanácsos a’ lelkiatyának a’ szabad és tiszta levegőre több ízben kimenni. Tanácsos 6) , hogy a’ lelkiatya, midőn veszedelmes nyavalyában lévő beteghez megy, fenyümagoí, darabka angelikát, vagy egy kis kámfort vessen szájába, arra szüntelen vigyázván, hogy nyálát le ne nyelje, és hogy a’ beteg’ szobájában semmit ne egyék. Ajánlható 7), hogy a’ lelkiatya a’ betegtől haza térvén ruháját tüstént levesse, és a’ szabad levegőre tegye; hogy száját, kezét, arczát közönséges eczetes vízzel, vagy más értelmes orvosok által ajánlott szerrel mosogassa, és hogy a’ tiszta légben ide, odajárjon. Befejezésül 8) vigyázzon a’lelkiatya, hogy a’ most ájánlott szereket legnagyobb okossággal, lélekesenddel sőt némi külső jó-kedvvel fordítsa haszonra, nehogy a’ beteg a’ lelkiatya’ óvakodását észrevevén magát megbántottnak vélje , vagy épen elcsüggedjen. 96. Befejezés. Miután az előbbi §-ban mondottakból világosan kitűnik ; miszerint a’ lelkipásztornak kötelességében áll a’ betegekre különös gondot fordítani: e’ helyen azon kérdés támad: mit kell a’ lelkipásztornak a’ betegekre nézve általában szem előtt tartani ? E’ kérdésre különféle módon szoktak felelni; mi azon módot fogjuk ajánlani, mellyet a’ lel-