Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b

o. „Magad vagy oka veszedelmednek Israel“ Osens 13,9.) a’ bűnöst mint a segedelemre teljesen méltatlant egy időig elhagyja, és egyenesen kimondja, hogy hívatlan többé vissza nem térend. E’ közben mindazáltal tanácsos leszen a’ bűnösnek rokonit, barátit, ismerősit’s közelebbi megbízottit hozzá küldeni: kik annak kemény szivűségét megtörjék , és ugyanazt a’ penitentziatartás’ szentségének fölvételére készítsék. Visszatérvén a’ lelkiatya a’ bűnöshez, ezt ő legnagyobb szelídséggel és atyai módon oktatandja; és egész erővel azon leszen, hogy szive’ állását ugyanaz megváltoztatván az igaz megtérésre készüljön. Szükséges készület után legnagyobb gonddal meg kell őt gyóntatni, ’s törödelines bünbánat után minden vétkeitől szokás szerint föl kell öt öklözni. Elvégre az ítéletnek végrehajtását megelőző napon, miután a’ hitnek, reménységnek, Isten- 's ember-iránti szeretetnek, a’ törödelmességnek, alázatosságnak, békeliirésnek és az Isten’ akaratán való megnyugvásnak indulatit magában fölgerjeszté, meg kell őt áldoz- tatni, hogy így keresztény módon, ájtatos lélekkel menjen a’ halál elejbe.

Harmadszor a’ halálra Ítélt biinös körül arra kell ügyelni a’lelkiatyának, hogy minden eltávoztassék tőle, mi által elszóródás vagy elcsiiggedés okoztathatnék, vagy a’tü- rödelmes penitentziatartás akadályoztathatnék: ide tartozik p. o. a’sok étel és ital, a’hiú beszélgetés, a’ sok látogató’ összejövetele, a’ tartós virasztás, sőt még a’ sokáig félbe nem szakasztott ájtatos elmélkedés is. így tehát az egész dolgot olly módon kell intézni, hogy a’ halálra ítélt bűnös az ítélet’ végrehajtását megelőző éjjel alugyék, nehogy az álomtalanságból eredeti elerőtlenedés miatt a’ fö- lebb említett ájtatos indulatok’ fölgerjesztésére egészen alkalmatlan legyen. Sőt még az üdvös intéseket sem jó egy folytában előterjeszteni; tanácsosabb lévén ugyanazokat lassanként, egymásután, mint a’ körülállások kívánják, előadni. Ez okra nézve jó leszen majd ájtatosan beszél-