Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b
17 tanítóknak neveznék. így szent Jeromos maga felöl azt bizonyítja, hogy nazianzi szent Gergely és Didymus valónak a’ szentirásra nézve tanítói (catechetae); hogy szent Jeromos éltes korában ezektől nem a’religio’elemeit, hanem a’ szentirás’ mélyebb értelmét tanulá, kikiláthatja; így tehát ugyanezek nem elemi- hanem theologia-tanítók valónak L. J. Andreae Serrai de Claris Catechistis Libri tres. Viennae, 1777. a’ 77-dik 1. Mi pedig az ide tartozó irományokat illeti: ezeket az első öt századot tekintve két részre osztályozhatni: vágynak először olly irományok, mellyek a’kisdedek’tanításának módját; vágynak másodszor ollyak, mellyek ugyanannak tárgyát illetik. Az első-rendbeli irományok az első századokban ritkaság gyanánt tekinthetők; és úgy látszik, a’ kereszténység’ első korában a’ kisdedek’ tánításának módja inkább szóbeli előadás, mint írás által tanittaték. E’ korból egyetlen egy ide tartozó munkát említhetünk, tudniillik azt, mellyet szent Ágoston Deogratias-nevú, cartha- goi diakónus’ kérésére „De catechisandis rudibus“ czim a- latt készített vala: e’ könyvben az említett szent atya leírja a’ módot, melly szerint a’ kisdedeket és tudatlanokat a’ religióra helyesen taníthatni. A’ másod-rendbeli irományokat tekintve: hihetőleg sok olly munka, melly egész keresztény tanításokatfoglala magában, a’ régiségből hozzánk át nem jühete. A’ melly e’ rendbeli munkák a’ viszontagságok’ ellenére is hozzánk eljutának, jobbára az apostoli hitvallásról, az Ur’ imádságáról és némelly szentségekről értekeznek. Ide tartozik Tertulianusnak e’ munkája: „Liber de Oratione“: ebben az Úr’ imádságának minden kérése röviden kifejtetik, és a’ többi között arról is említés tetetik: minő testállással kell imádkozni. Itt említhetjük szent Cyprian’ e’ czimíí könyvét: „Liber de oratione dominica“: ebben az Úr’ imádságának jelessége terjesztetik elő, ezen fölül minden kérés megmagyaráztatik, az i- mádkozás’ módja leiratik, végre a’ ligyelmezés imádkozás II. KÖTET.
