Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b
IK közben különösen ajánltatik. Továbbá fölhozhatjuk jerusa- lemi szent Cyril’ huszon-három tanítását: ezek közül tizen- nyolezat az említett szent atya nagy böjtben azokhoz tartott , kik a’ keresztség’ fölvételéért könyörögtek (competentes) ; ötöt pedig önmaga a’ szóban lévő szent atya titkosoknak (mystagogicae) azért neveze, mivel azoknak, kikhus- vétkor megkereszteltettek és bénnáltattak, sőt az oltári szentségben is részesültek, ezen szentségek’ titkait öt tanításban bővebben kifejté. Azután említést érdemel nyssai szent Gergely’ öt homiliája az Úr’ imádságáról: az elsöhomi- liában arról vagyon szó, hogy szent Pál’ intése szerint fö kötelességünk az imádság; azután pedig az is kifejtetik, hogyan kell imádkoznunk: a’ következő négy homilia pedig bő magyarázatát foglalja magában az Úr’ imádságában előforduló kéréseknek. Itt megjegyzésre méltó még, hogy a’ nyssai szent Gergelynek tulajdonított: „Magna Oratio ca- techetica“ ha nem egészen ál-munka, legalább igen meg vagyon hamisítva. Ezeken kívül említendőnek ítéljük a- ranyszájú szent Jánosnak két tanítását a’ fölvilágosítan- dókhoz (adilluminandos): az elsőben a’nevezett szent atya nagy ékesszólással és hathatós szavakkal értekezik a’ ke- resztségről; és megmutatja, melly különbség vagyon a’ zsidók’ mosása és a’ keresztények’ most említett szentsége között: a’ másodikban pedig inti a’ keresztség’ fölvételére készülőket, hogy kivetkezvén a’ vétkekből tiszta lélekkel és szent szándékkal ügyekezzenek megkeresztelkedni. Végre megemlítheti ük Chrysologus szent Pétert, és pedig nagy számú szép beszédei miatt, mellyek közül az Úr’ imádságáról szóló nyolcz beszéd különösen ide tartozik. 5. §. Folytatás. A’ közép korban kevesebb gond fordittaték a’ hivek’ és így a’ kisdedek’ ’s tudatlanok’ oktatására: a’ minek több oka vagyon, mellyek között azonban fő helyet foglal a’ ró
