Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b
261 isteninek tart, a’ mienkkel, mellyet hibásan bálványozásnak ítél, képuiutatólag fölcserélné. Továbbá kérdezhetni tőle: valljon azon okok, mellyek őt most a’ religio-változ- tatásra indíták, későbben, midőn talán ezen változtatást megbánandja, vagy a’ halál’ torkában leend , meg fogják e lelkiismeretét nyugtatni? azután ki fogja e békével ’s keresztényhez illő módon állhatni azon üldözéseket, mellyek őt a’ keresztény hit miatt, főleg előbbi feleitől, érendik? Ha végre kitűnik, hogy a’ megtérni akarónak szándéka tiszta; az oktatáshoz foghatni: ebben először is arra kell a’ tanítványt figyelmeztetni, milly nagy böcsben vagyon nálunk az ószövetség, ’s milly szoros kapcsolatban vagyon ez, az új szövetséggel; azután meg kell neki mutatni, hogy az ó szövetség nem tarthata örökké, és hogy Isten’ akaratából annak idejében meg kelle szűnnie; továbbá föl kell hozni ama’ jövendöléseket, mellyek az ó szövetségben a’ messiást illetik; ezek után be kell bizonyítani, hogy ezen jövendölések egy betűig Krisztushoz alkalmazhatók, hogy következőleg az ő isteni személyében méltán új religio’ ’s nem világi hatalom’ alkotóját tiszteljük. Miután mindezek így kifejtettek és megmutattattak, átmehetni szent religi- ónk’ hitágazatira ’s erkölcsi parancsira, mellyékből köny- nyü leszen azt kihozni, hogy a’ keresztény religio az emberi nem’ szükségeinek teljesen eleget tesz, és hogy az emberi szív’ kivánatit tökéletesen kielégíti, midőn ellenben az ó-szövetségi religio csak egy nemzet’ körülményihez vagyon alkalmazva, és az ember’ szükségeinek ’s ohajtási- nak nem képes eleget tenni; ez okra nézve azt csak úgy tekinthetni, mint némelly előkészületet arra, hogy annak idejében az emberi nemmel, valamelly más tökéletesebb religio közöltessék. Ezeket illőleg elvégezvén, ha úgy tetszik, a’katechismus’ rende szerint mehetni, és a’ tanítan- dónak mindent helyesen elejbe terjeszthetni, mi szent re- ligiónk’ elméleti’s gyakorlati igazságait, egyházunk’ szent szertartásait és ájtatos szokásait közelebbről illeti ; és mi