Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b
254 tehetsége szerint terjeszteni. Ezt kívánja először a’ dolog természete; minthogy a’ keresztény religio rendithetlen alapokon épül, azután pedig a’ szív’ nyugalmának, és az erkölcsök’ tisztaságának eszközlésére legnagyobb erővel bír. Másodszor ezt kívánja Krisztus urunk’ parancsa is, ki Mát. 28, 19 és k. így szól: „Elmenvén — tanítsatok minden nemzeteket, megkeresztelvén őket Atyának és Fiúnak és Szent Léleknek nevében: tanítván őket megtartani mind, a’ miket parancsoltam nektek.“ Harmadszor ezt kívánja az apostolok’ példája, kik szent Márk’tanúsága szerint: „Elmenvén predikálának mindenütt, az Úr velek együtt munkálkodván, és a’ beszédet megerősítvén következő jelekkel“ Márk 16, 20., és kik a’ polgári hatóságnak, midőn az evangélium’ hirdetését tiltá, egyenesen kimondák, hogy az Istennek inkább kell engedni, hogy sem az embereknek Apóst. Cs. 5, 29. Negyedszer ezt kivánja a’ szent atyáknak és egyéb jámbor egyházi férfiaknak példája, kik javaiknak sőt életeknek veszedelmével készek valának a’ keresztény religiót védni ’s terjeszteni. Mind e’ mellett igen helytelenül cselekednék azon lelkipásztor, ki a’ végett, hogy minél nagyobb számmal legyenek az anyaszentegy- ház’ kebelébe visszatérők, nemtelen és tilalmas módot követne; ki a’ végett, hogy a’ más valláson lévőket a’ keresztény katholika egyház’ tagjaivá tegye, ígéretekhez, ajándékokhoz, fenyegetésekhez, erőltetésekhez, csalfasá- gokhoz és más illyenekhez folyamodnék. Ugyanis arról soha sem szabad megfeledkeznünk: miszerint a’ religio észnek és szívnek tárgya; ezeket pedig nem erőltethetni, hanem csak győző és indító okok által vezethetni ’s bírhatni valamire. Valamint azt is szüntelen emlékezetünkben kell tartani, hogy Krisztus így szóia az apostolokhoz: „Ha valaki be nem fogad benneteket, ’s nem hallgatja beszédite- ket: kimenvén a’ házból vagy a’ városból, verjétek le a’ port lábaitokról“ Máté 10, 14.; az írástudókat és pliari- saeusokat pedig így fenyegeté: „Jaj nektek Írástudók és