Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b

217

til. §. A’ magányos pásztori tanítást illető általános ismeretek.

A’ magányos pásztori tanítás iránt, mellynek fogalmát az előbbi §-ban fejtük ki, ’s mellynek tárgya és czélja már az I. K. 36-dik §-ból, böcse pedig már fogalmából érthető, az a’kérdés támad: valljon hasznosé, vagy talán még szükséges is ezen tanítás? A’magányos tanítás’ hasznát bizonyítja először az, hogy még a nyilványos tanításnak is csak úgy leszen haszna , ha a’ magányos tanítás által emlékezetbe hozatik, világosabban megmagyaráztatik, és a’ köz életre alkalmaztatik. Másodszor ügyeimet érdemel, miképen a’ magányos tanítás által a’ hívek’ elmebeli állapotát, szivük’ járását ’s erkölcsét könnyű megismerni; márpedig ezen ismeretnek a’ lelkipásztor hivatala’ körében gyakran igen nagy hasznát veszi. Ide járul harmadszor: miszerint a’ liivek azt vevén észre, hogy lelkipásztoruk minden alkalmat használ hívei’ üdvösségének előmozdítására, naponként nagyobb tisztelettel ’s érzékenyebb szeretettel fognak iránta viseltetni. Már csak ezen okokra nézve is, bátor már fölebb (jelen K. 1. §.) a’ nyilványos pásztori tanítás’ ajánlása végett több okot liozánk föl, e’ helyen semmit nem kételkedünk azt állítani, hogy bizonyos körülményekben a’ magányos tanításnak nagyobb hasznát vehetni, mint a’ nyilványosnak, hogy következőleg né- melly kürnvátállásokban azt többre kell böcsiilni mint ezt. Azonban jó leszen a’ pásztori tanítás’ e’ két nemét összehasonlítani: hogy így annál inkább kitűnjék, miként a’magányos tanítás gyakran hasznosabb mint a’ nyilványos; ugyanis magányos tanítás’ alkalmával egyes igazságok fejtetnek ki, mindenkinek lelki sebei fölfödöztetnek, czélsze- rn gyógyszerek készíttetnek, az erény’ akadályai elhárit- tatnak, az álokok megczáfoltatnak, és így a’ pásztori hivatal'szent czélja biztosabban és könnyebben eléretik. Azu-