Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b

207

jeles tulajdonai, vagy azon tettei, mellyek által az egyháznak vagy hazának javára ’s díszére vala; hiszen senki annyira nem elvetemült gonosz, hogy semmi jó, semmi dicséretre méltó nem találtatnék henne: egyébiránt erkölcsi észrevételeket tehetni illyen beszédekben; és a’ megholtért Isten’ irgalmasságához folyamodhatni, ötödször minthogy az illyen halotti beszédek iniveltebb hallgatók előtt szoktak tartatni: az ékesszólást teljes erejében használhatni, és azon kell lenni, hogy (mint egyvalaki monda) a’ fegyver, mellyet a’ szónok használ, ne csak erős hanem fényes is legyen. És azért válogatott szavakat, legszebb mondatokat , gyönyörű figurákat, fenséges kép- és beszédmásítá- sokat, egy szóval leggondosabban készült nyelvet kell haszonra fordítani.

Továbbá a’ másod-rendű halotti beszédekben, mellye- ket néinellyek azért, inert alsóbb-sorsu emberek fölött tartatnak, közönségeseknek neveznek, tanácsos valamelly erkölcsi igazságot fölvenni", mivel az illyen állapotú emberek rendszerint nem képesek olly sok kitűnőt mivelni, hogy egész beszédben követésre méltó tetteik felől lehessen a’ hivek előtt beszélni. Ez okra nézve olly helyeken, hol legalább némelly időkben és alkalmakkal az illyen közönséges halotti beszédek szokásban vágynak, a’ hitszónok helyesen cselekszik, ha ezen vagy azon erkölcsi igazságot a’hely’, idő’ és személyek’ körülményeihez alkalmazza. így p. o. hasznosan szólhat arról, hogy jó gyakran megemlékezni a’ halálról; hogy készülnünk kell a’ boldog kimúlásra; hogy nagy különbség van a’ jámbor’ és gonosz’ halála között; hogy kedvesink’ halála miatt nem kell fölötte siránkoznunk; hogy tartozunk a’ megholtakért imádkozni ’s a’ t. Ha talán azon megholtról, ki fölött a’ beszéd tartatik, beszéd közben emlékezni kellene, ezt teljes becsülettel kell tenni. Sőt tanácsos a’ megholtnak dicséretre méltó tetteit is fölhozni, hogy p. o. gyermekeit gondosan nevelte; hogy őszinte, egyenes ember, előrelátó gazda, békeszerető szom-