Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 1. kötet (Buda, 1842) - 24.200a
253 vábbá a’ hasonképekről és végre az ellentétekről fogunk értekezni. A’ magyarázat által V közlendő dolognak azon kifejtését értjük, midőn a’szóban forgó tárgynak annyi és olly jegyeit hozzuk föl, mint a’ végett szükséges, hogy a’ hallgató az előterjesztendő tárgyat minden más tárgytól különböztethesse. így p. o. a’jövő élet’boldogságát magyarázat által akarván fölvilágosítani mondhatom: miszerint ezen boldogság minden rosznak távollétében és minden jónak olly bírásában áll, hogy semmi kívánni való nem marad főn. Ámbár pedig a’ lelkipásztor’ okos belátásától függ annak meghatározása : valljon melly jegyeit kell a’ megmagyarázandó dolognak a’ végett használni, hogy a’ hallgató ne csak a’tárgy’ külső színét szemlélje, hanem ennek belső mivoltába is behasson: nehogy mindazáltal a’ népszerű előadás’ ezen nehéz munkájában minden útmutatás nélkül szűkölködjék; e’ helyen néhány, annak idejében használható szabályokat hozunk föl és állapítunk meg: először soha semmi ollyast föl ne vegyen a’ lelkipásztor, a’ mi már magában hamis, vagy legalább azon tárgyhoz, mellyről szó vagyon, nem illik ; ellenben a’ megmagyarázandó tárgynak azon elemeit, föltételeit, változásait* fajait, megelőző és követő azon környülállásait, mellyek u- gyanannak értelmét némileg elősegíthetik, okos választás után említse meg; továbbá az illyetén népszerű magyarázat közben éljen a’ közéletben előforduló szavakkal és szó- lásraódokkal; végre az igen nagy rövidséget szinte mint az üres szószaporítást gondosan kerülje, a’ rövidség u- gyanis homályt, a’ szavak’ összehalmozása pedig zavart szokott szülni. Mi pedig a’ példákat illeti: ezek által mi olly dolgoknak, mellyek már valaha megtörténtének, a’ végetti előadását értjük, hogy azon általános tárgy, mellyről a’lelki- pásztor értekezik, különös, és, úgy szólván, egyes esetekben mintegy szem elejbe tüntettessék. így p. o. hogy az