Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 1. kötet (Buda, 1842) - 24.200a
254 irigység legveszedelmesebb vétek, Káinnak és aegyptusi József’ testvéreinek példája világosan tanítja. A’ példák gyakor és okos használását nem ajánlhatjuk eléggé a’ lelkipásztornak ; minthogy a’ helyesen választott és illőleg a’ hívek’ tehetségeihez alkalmazott példák a’ legelvontabb dolgokat is fölvilágosíthatják; sőt a’ jól alkalmazott és annak módja szerint haszonra fordított példák nem csak a’ nehezebb tárgyak’ fölvilágítására szolgálnak, hanem még bizonyító és indító erővel is igen nagygyal bírnak. Egyébiránt a’ példák’ kútfeje vagy minnen tapasztalásunk, vagy az egyházi és világi Történettan. A’ mindennapi és öntapasztalásból merített példákra nézve tartsa szeme előtt a’ lelkipásztor: hogy igen köznépi, és, úgy szólván, utczai dolgokat soha föl ne hozzon, inkább mindenkor az lévén e- lötte, hogy minden, mit mond, a’ religio’ méltóságával és elveivel teljesen megegyezzen; hogy ollyakat, mik a’községben nem régen történtek, mindjárt első alkalommal minden meggondolás és választás nélkül ne említsen; hogy végre bizonyos példák’ fölhozása által felebaráta’ becsületét meg ne sértse, és azon jámborokat, kiket mások előtt példa gyanánt tiiz ki, meg ne szégyenitse. A’ mi pedig a- zon példákat illeti, mellyeket a’ lelkipásztor a’ Történet- tudományból kölcsönöz: ezeknek mindenek előtt vagy csak azért is igazaknak kell lenni, hogy a’ hallgatók tévelygésbe ne hozattassanak, azután inkább egyházi mint világi történetek választassanak, minthogy az egyháziak gyakrabban hasznavehetők és nagyobb-tekintetüek mint a’ világiak ; végre minden fölhozott példa azon tárgyhoz alkalmaztassák, mellynek magyarázata végett liasználtatik. — Azon esetre, ha talán sem a’ tapasztalásból, sem a’ Történettanból olly példát nem vehetne a’ lelkipásztor, melly által az előadandó nehezebb tárgyat föl lehetne ’s kellene világosítani, használhatni az úgy nevezett példázatokat (parabolae). A’ példázat által e’ helyen olly elbeszélést értünk , midőn erkölcsi oktatás végett valakinek ollyatén