Podhradczky József (szerk.): Pázmány Péter' esztergami érseknek, Magyar Ország primásának és a' romai közönséges Anya-Szent-Egyház cardinálisának élete (Buda, 1836) - 22.958
33 Ecclesiasticorum, et Ecclesiarum indemnitati sufficienter prospicere cupiens, ad posteritatis etiam memoriam, vigore huius Decreti sui Caesaréi, mentis suae sensum ulterius explicat: eum scilicet fuisse, semperque futurum, ut memorati Domini Archiepiscopi, eiusque sedis Arclu- episcopalis praeeminentia, et privilegia, sarta tecta conserventur, neque illius iuribus, fortasse melioribus, proutcunque sibi competunt, aut competere possunt, ex verbis, vel sensu, ante dicti primi Decreti ullum, sive nunc, sive olim , praeiudicium generetur. Per Sacratiss. Caes. Pieg. Maiestatem Sopronii die 8. Augusti 4622. Valentinus Leepes. m. p. Miller Épist. Pclri Pázmány Tom. I. p. 44—45. Aulae Cancellarius. Ezen esetbül Kazy Terentz Hist. Reg: Hung. JJb. IV. pag. 258« Timon Samu botlása után , hét különös történetet beszél ; ki „Purpura Pannonica“ edit. Claudiopolit. 1746. p. 259—260. nevű könyvében e’kép ír ,,Scitu dignum est, úgy mond, Petrum nostrum adeo honoris Ecclesiastici tam promovendi, quam tuendi studiosum fuisse , ut ob eum retinendum cum clarissimo aetatis suae viro Nicolao Eszterházyo Regni Palatino, gravem habuerit controversiam. Cum enim anno 4622. post coro- notam Reginam Imperatricem superiore, ac digniore loco consedisset, Prorex sibi hunc deberi existimabar. Ilinc dissensionis animorum fomes enatus, argumenta utrinque producta, utrinque declaratum, quid honoris, ac muneris, tum Archiepiscopo, tum Palatino conveniat. Hic potissimum declarabat, Metropolitae Strigoniensi non deberi ulla ratione dignitatem Personalis praesentiae, ille ex adverso eam mordicitus tuebatur, quemadmodum literis mandavit ad memoriam posterorum in Synodo sua.“ Olvasd: Acta et Decreta Synodi Dioecesanae Strigoniensis authoritate Illustrissimi ac Reverendissimi D. Petri Pázmány Archiepiscopi Strigoniensis celebratae Tyrnaviae an. 1629. quarta Octobris. Cum Appendicibus, tribus Petri Pázmány Archiepiscopi. I. De Dioecesi Strigoniensi p. 78—99. II. De Religiosis Ordinibus, qui olim in Hungária floruere p. 100—130. III. De Privilegiis Archi Episcopi Strigoniensis, Metropolitani, Primatis, Legati Naxi p. 131 —152. Posonii 1629. 4. R. 1649. és 1667. ismét Sajtó alá Lotsáttatott. Péterffy Károly szinte kiadta „Sacra Concilia Hungáriáé“ tzimű könyvében P. II. Poson. 1742. p. 219—312. — Mindenki észre veheti, hogy Timon tsak a’ Nádor nevét vétette-el; de Kazy, a1 mi - 1622-ben történt, gondatlanul 1630-d;k esztendőre vette, imégy írván: „Pázmánus Archiepisco- pus — cogitabat, quemadmodum aegrae Reipubl. parii, Ecclesiae Hungáriáé mederetur. Communis causa, commune flagitavit consilium, et IP. Nonas Octobris Provincialem Tyrnaviae Synodum conflavit. Acta Concilii typis vulgata, sic abire poterant; sed ad ea Pazmanus sua adtexuit privilegia, haec praecipue quae pro ornamento dignitatis suae futura rebatur. Atque haec dein offensioni fuere. JM- colao Eszterházio Palatino visus est Pázmány plura sibi sumere, fructum alieni officii praecerpere, suae Palatini dignitati multis in rebus officere: quae, ut antea tacite tulerit, modo sine dissimulatione dolorem suum Caesari impertit, deque \iniuriis expostulat.“ —Katona István ugyan Hist. Crit. Reg. Hung, Tom. XXX. p. 816. a’ Nádor nevében lappangó botlást észre vette: „Dormitavit bonus Timon, úgy mond, quum palatinum, cum quo controversiam hoc anno (1622) Pazmanus de loco digniore labuit, Nicolaum Eszterházium fuisse scripsit. Nullum enim dubium est, eum fuisse Stanislaum Turzo- nem.“ De Tomo XXXI. p. 401. még-is egészen Kazy Ferentz értelmében ír! Jóllehet a’ 135. lapon 1625. esztendőre mondja: Atqui neque Pazmanus controversiam hanc de Superiore loco renovatam fuisse scribit: neque Caraffa dissensionis huius, dum prandium regium describit, verbo meminii.“
