Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 2. kötet : Az egyházi különjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824b

IIS

108. §.

íRómai naptár szerint meg illendők.

A re'giEgyházban a hívek ünnepeiket juliani naptár szerint ülék meg, az első nicaeai zsinat azon megóvása mellett, hogy húsvétet u- gyan az napon, mellyen a zsidók ne iinnepcljék.M inthogy pedig a juliani naptárban hibák léteznének, a hold változásai jól nem számíttatnának ki, s husvét napja valamint az attól függő ünnepek hibáson határoztatnának meg, XIII. Gergely Pápa a juliani naptár kijavítását Lili Alajos hires csillagász s római orvos rendszere u- tán kieszközöltetve s az elmellőzött régi helyett uj kijavított naptárt „Inter gravissimas“ kezdetű bullával 1382. évben hirdetett, melly tőle gregorianumi naptárnak neveztetik. Azt a katholikusok olasz, frank, német s más tartományokban fölvállalták.Nálunk Magyarhonba Rudolf császár s király sürgetése mellett 1588. évben fölvétetett, ezer forinti birság rendeltetvén azokra nézve, kik az1 föl nem vállalnák * * *), Átalános helyeselést azonban e naptár csak akkor nyert,midőn aprotestánsok Regensburgban azt határozták, hogy 1778. évi husvetök s az ettől függő ünnepeik ugyan az napon a katholikusokkal tartassanak meg. A görög Egyház máig a julia- numi naptárt követi. „LásdFrank Introd. in Hist. Eccl. nov. Test. §. 16. Schvartner Introd. in rém. diplom. ed. 2. §. 198. Tass Introd.in Hist. Eccl. tom. 1. pag. 122. et S. et Xostr. Instit. Histor. Eccl. tom# 1. pag. 84 — 93. §. 43. et seq.“

Gergely Pápának Clave Kristóf Jesuita általi naptár kijavíttatása ebből állott: Minthogy a tavaszi éjnapegyen (aequinoctium) helyétől, melly a nicaeai zsinattól Martius 21ik napjára határoztatok vala, Martius Ildik napjára átszállóit, s igy 10 nappal hátrább tért volna, XIIT. Gergely Pápa azt régi helyére szegezni akarván, az 1582diki évből 10 napot kihagyatni, s October 4dik napja helyett 1 Siketszámláltatni parancsolt. Hogy pedig a hibák jövendő időkre nézve elmellőztessenek, azt rendelé, hogy minden 4ik évben Febr. 23iks 24iknapja közé egy nap becsusztattassék. Minthogy azonban a juliani lév illyes niegmásoltatására 11 perez és 12 másod- perczczel több védetik föl, mint a csillagászati évben foglaltatik, azaz minthogy 11 perez és 12 másod perez öszvege, mellyel a csillagászai év rövidebb a julianinál , a csillagászati évnek (melly csak 365 napot, 5 órát, 48 perczet, és 48 másod143) Art. 28.1588. et 45. an. 1599.

r~