Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 2. kötet : Az egyházi különjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824b

110 perczet foglal) haíodik órája kipótlására vétetik föl, sigy minden negyedik évben egy egész nap Februar havába iktattatik ; mint­hogy elvégre az érintett 11' 12" öszvege, melly minden juliani év­hez adatik, 400 év lefolyta alatt 3 napra, 2 órára, s 40 perezre fölrug, valamint, ha 400at 11 perez s 12 másodperczczel sokszorozzuk, nyilván kitetszik: ne valahogy a tavaszi éjnapegyen helyétől azaz Marczius 21től ismét eltávozzék, Gergely Pápa azt rendelé hogy minden 400 év alatt háromszor, s pedig a század utolsó évében a szö­kő nap elhagyattassék, s egyedül a4dik század utolsó éve szokás szerint szökőév legyen. Ennél fogva az 1600. évben egy nap beik­tattam tt, de 1700. és 1800. évben elhagyatott, s 1900. évben is elha- gyatandik, de már a 2000. évben ismét egy nap beiktattatandik, vagyis akkor ismét szökőév leend. Ezekhez képest a polgári év a csillagászatihoz vagyis az igaz napi évhez úgy vagyon al­kalmazva, hogy 400 év alatt csak 2 óva s 40perczi különbség kö­zöttük létezik, melly különbség, midőn egy napot teend, tudni illik 5182. évben* 4 6) ismétkihagyatandik. A mondottakból világos az is, miért ma közöttünk, kik a Gergely Pápától kijavított naptárt követjük, s a juliani naptárt követő görögök közt 12 nap különbsé­ge létezik. Mivel tudni illik a kijavított naptárból 10 nap kihagya­tott, azután a görögöknél az 1700. s I800ikévek szökőesztendők, nálunk pedig csak közönséges évek valának: következőleg amazok 12)nappal többet számítván az érintett különbséget okozzák. „Lásd Jós. Ign. Gáal proleg. Hist. Eccl. §. 23. p. 65. etseip et nostr. Instit. Histor. Eccles. tóm. 1,§. 43. et 44.“ 10». §. A böjt. A részint vezeklés kipótlása, vagy tanusittalása, részint ün­nepek nagyobb megiiletése végett fölvállalt böjt alatt olly minden eledeltőli megtartóztatást értünk, mellynél fogva az ember reggel­től mitsem eszik esteig ekkor is minden hústól megtartóztat­va csak mérsékelt vacsorát vesz magához. Mindazáltal szokásban vagyon, hogy a vacsorát közönségesen délbe megelőzvén estve na' gyón mérsékelt élelemmel (collatiuncula) megelégedünk' 4 8), s il lyes életmódját szigorú böjtnek nevezzük. Héti böjtöknek pedig vagy megtartóztatásnak,(absti nentia) azaz félbőjtnek azt nevezzük* midőn minden hús élvezetétől megtartóztatva mind nappali mind esti szokott élelmeket magunkhoz vehetünk« 4 9). A bőjt,mellyet 116) [.ásd Egyházi történeteink 1. köt. 44. §. a 4. kötetnek utolsó lapja szerint kijavítva. 117) Can. 50. Dist. 1. de consecr. cap. 13. de temp. ord. 1 IS) Can. 9. dist. 44. 119) Can. 9. dist. 44.

Next

/
Thumbnails
Contents