Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
399 diszelkedtek. 2) a katholika valla'snak azonban, mellyet a jobbágyok nagyobb része követi, külön előjogok megengedtetnek. 3) a katholika váltástól a protestánsokhoz! át- menet ne valahogy tudatlanság következése legyen, csak elfogadott tanitás után megengedtetik. 4) a protestánsok minden a katholikusokat elcsábító törvényfelen eszközöktől eltiltatnak. 5) mind a katholikusok, mind a protestánsok oda utasittatnak , hogy barátságosan , s békességesen együtt élvén egyik felekezet a másik terhére ne essék. Más felekezetek például Deisták, vagy Mennonisták vallását követni Osztriában tilalmas , kiki a törvény által türett vallások egyikét vagy másikát nem követendi, katholikusnak tekintendő leend. De 31. Jan. 1782. 10. Jul. 1783. 13. April. 1784. 30. Julii 1789. Lásd Rechberger Hand, des Kirch. §. 295. 296. 307. §. A protestánsok jogai Magyar honban. A protestánsok Magyarhonban az 1791. év 26-ik czik- kéből mentett következő jogokkal birnak: l) a protestánsok szabad vallási gyakorlatuknál fogva (306 §.) megyei vegyes választmány mellett de egyházi egyén befolyása nélkül minden helységbe a hol szükségesnek találandják ekle- siai igazgatókat rendelhetnek , egyházakat tornyokkal, vagy a nélkül, paplakokat, s tanodákat minden további folyamodás nélkül alapíthatnak, vagy a fenállókat kijavíttathat' ják. 2) a protestánsok akár mesteremberek ,akár melly más osztálybéliek legyenek, se a szent mise áldozatához, se körmenetek, szertartások , vagy akár melly vallásukkal ellenkező működésekhez megjelenni nem köteleztctnek. 3) addig, mig ő felsége által bizonyos, és meghatározott vallási rend részőkre nézve meg nem szabatandik , a protestánsok a mostan divatozó zsinati szabályaikat üteg nem változtathatják ; s azért egyházi gyűléseket, sőt zsinatokat is
