Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
400 mind a személyek számára. mind a megjelenés helyére , mind pedig a felveendő tárgyak minémüségére nézve ő felségétől Kérendő engedelem mellett tarthatnak. Az ottan hozott szabályok , és rendelkezések mind az által csak ő felsége vizsgálata, s helyesitése után kihirdethetők. 4) mind jelképi, mind hittudományi, mind pedig ájtatosságra gerjesztő könyveiket tulajdon tőlük kinevezendő s a nrn. helytartó tanácsnak ki jelendő bírálók feliigyelése' alatt kinyomathatják azon törvényes föltétel mellett, hogy azokba sem. mi a katholika vallást megsértő vagy gúnyoló ejtések föl ne vétessenek, miről, ha megtörténnék, a bíráló kérdésre húzandó. 5) a protestánsok a Ivatholicus papnak , tanító, vagy akár melly egyházi szolgának adandó pénzbeli stola» vagy ágytoli díjtői vagy munkával lerovandó kötelezvénytől mentek , azon esetet kivéve , ha a kathoiikus lelkésznek lelki munkáját megkívánnák. Egyébiránt midőn a katho- likusok vagy a protestánsok nyilvános épületeket, mint egyházokat, paplakokat, tanodákat alapítanak, vagy kijavíttatnak, sem egyik sem a másik rész viszonos segedelmet nem követelhet. 6) a protestánsok lelkészei a tulajdon felekezetű betegeket s börtönben létezőket a rendőrségi szabályok megtartása mellett szabadon meglátogathatják, s halálra őket elkészítvén a végítélet helyére kísérhetik a nélkül , hogy ottan beszédet tarthassanak. Azonban a kathoiikus lelkészek is , midőn a börtönben létezőktől, vagy pedig a halálra kárhozattoktul meghivatnak , szinte a rendőrségi szabályok megtartása mellett, azokat meglátogathatják. 7) minden érdemes és a törvény által megkívánt tulajdonságokkal ellátott hazafi vallás különbsége nélkül akár melly rangú hivatalokra előmozdittathatik. 8) a protestánsok a törvényes eskütől , melly a boldogságos szűz Mária és az Istennek minden szentéire letétetni szokott mentesek. 9) minden alapítványok, mellyeket ők egyházaik, tanodáik, lelkészeik, vagy akár melly intézeteik részére tettek, vagy
