Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
374 utólszor laktanak ' *). Hogy pedig az egyházi ügyek körüli jog Mngyarhon apostoli királlyalt illeti, az őket érdeklő királyi védnökség jogából mutatja Kollár in diplomat. Hist, Juris. Part. reg. Hung. Vindobou. 1762. 285. §. A z állodalom belső Egyháznak külsővel! összefüggését tilthatja. Az állodalom a világi főfelügyelés joga következtében belső Egyháznak külsőveli összefüggései tilthatja , midőn illy Összefüggés a belső Egyház kormányára mulatlanul nem szükséges, vagy pedig az állodalom kárára válhatnék, például ha az állodalom hatalma s tehetsége illy összefüggésnél fogva más országokban megtudathatnék, vagy az által az ország más kárt vallhatna. A világi fejedelem tehát olly egyházi tárgyakra nézve, mellyek eredetiségök tekintetéből a megyés püspökhez tartoznak , a püspököknek Rómába teendő folyamodását némelly föltételek alá vetheti (283. §.). így a szerzetesek kiváltságait, s azoknak külső országban lak» főkormányzójokkali (generalis ordinis) összefüggését vagy közönségét eltilthatja, emezt azon oknál fogva mivel né- inelly esetekben az állodalom tőle kárt vallhatna, amazt pedig mivel a kiváltott szerzetesek a Pápa vagy ennek követe alá rendeltetvén , s igy legfőbb hatóságuk tőlök sokszor távol lévén, vagy más szorosabb tárgyakkal foglalkozván reájok illőleg föl nem ügyelhetnek, vagy ha fölügyelhetnek is , de a fegyelem reajok nézve későn érkezvén a kiváltsálü) decret. 30. Junii 1795. lásd a királyi helyt. tan. 1794* Decemb. 30. Intézvénjét, mellynél fogva parancsoltatik hogy a pisztojai zsinat iránti pápai bulla íVlagyarhonban királyi tctszvény nélkül el ne fogadtassák, vagy itten nyo- mattassék, mivel abban fejedelmi jogokba ütköző elvek foglaltatnának , lásd Szvwrenvi Jur. Eceles. P. part. speei- al. p. 618.
