Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
373 gok mindig a szerzeti rend es szabályok kárára válnak. Ezen oknál fogva II. József császár minden Nemet tartományaiban a szerzetesek kiváltságait eltöröltetni rendelte (258. § ) parancsolván azt is , hogy semmi szerzetes testület akár lelki, akár fegyelmi, annál kevésbé pedig birtoki tekintetben más tartományban lakó főkormányozótul függjön, hanem tulajdon tartományi Érsek s Püspöktől , Magyarhonban pedig a n. m. helytartó tanácstól is függő kormányzója által igazgat- tassék. O Felsége mindazáltal azt megengedé , hogy a szerzetesektől újólag választott tartományi kormányzó maga választatását főkormányzójának a szokott im ák közössége s köztudomás végett jelenthesse. Azonban a tudósító levél n. m, helytartó tanács által a bécsi állodalmi kanczellá- riához küldetni, s innét Rómába utasíttatni rendeltetik, melly utón s módon a Rómából adandó válasz szinte illetőségéhez átküldetni parancsoltatik n), Mit pedig Ilonunk kiváltott szerzeteseiről tartani kellessék, s miként azok az esztergomi Érsek mint Magyaregyház Elsőjének s Pápa követének törvényhatósága alá mind lelkismereli, mind peres ügyekben tartoznak e kötet 258. §a mutatja. as«;. §. Az egyházi megyék határait kitűzheti. A katholikus hívek igazgatása s azoknak földi haszna tekintetéből az állodalom haladását s hasznát nagyon fölsc- gj'ti , ha az egyházi megyék s javadalmak határai a hívek számára, a helységek fekvése, s egymástoli távolságukra nézve kitüzetnek. Ennél fogva a világi fejedelmek egyházi feliigyelési és védségi jogukhoz képest tartományaikban lete/.ő püspöki megyéket s javadalmakat, az Egyház jogai kéme- 11 11) Intim. Excels. Cons. r. Tv. II. d? 2. April. 1781. nro 2010- de 21. Jul. 1790. n. 19. 510. de 5. Aug. 1791. n. 14. 533. etc.
