Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
370 A fejedelemnek az egyhúzrai ügyel es joga. (inspectio secularis.) A világi fejedelem tartományaiban létező Egyházakra nézve a világi felügyeiés jogát gyakorolja 3), mellynél fogva őrködhetik, ne valahogy az Egyház olly rendelkezéseket adjon, mellyek a közönséges Egyház tanítására nézve mel- léslegesek lévén , a világi fejedelem itelete szerint, az ál- lodalom czelját akadályozzák, vagy legalább akadályozhatják. (262. §.) Hogy e jogot a világi fejedelem gyakorolhatja, az átalános polgári jog elveiből következik, mert ö az állodalom czélját előmozdítani köieleztetvén, minden tartományaiban létező társaságokra felügyelhet, sőt felügyelni köteles, következőleg e jog őt az Egyházra, mint társaságra nézve is illeti. Mit annál bizonyosban állíthatni, minthogy üdvözítőnk legkevesbet sem rendelt vagy parancsolt, mi az áilodalom jogaival ellenkeznék, vagy azokra nézve előítéletet okozhatna. Ennél fogva tehát a világi fejedelem arra is jogosítva vagyon, hogy az egyházi mellesleges ügyek s rendeletek indito okairól szinte kérdést tehessen akkor, midőn azt ítélete szerint tanácsosnak tartja, nem tudhatandó máskép, vájjon az Egyház nem hirdet-e olly fegyelmi rendo' leteket, mellyek az állodalom jogaival ellenkeznek. „Lásd Frey kritisch. Kommentár I. Theil §. 178. und d. f. Hogyan rendelkeznek honi törvényeink a világi fejedelem egyházi védség, s felügyeiés jogáról I. Ferdinand XI. rendelete 6. czikkje mutatja, mellynel fogva az határoztunk meg, hogy a vallás régi helyezetebe vissza állittassek. 282 §. 3.) W edekind dissert, de jure cavendi comprehenso in jure circa sacra; recusa Bonnae 1778.
