Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
371 Az állodalomnak egyház iránti jogai közé. a királyi tetsz vény joga tartozik. A világi fejedelem mindaz egyházi védség (281. §,) mind az egyházrai felügyelés (282. §.) jogának következtében, némelly az egyházi ügyeket illető jogokat tulajdonkép gyakorolhat, mellyeket egyházkörüli jogoknak nevezünk. E„ zek 1.) az egyházi hatalmat átalában. 2) a vallás gyakorlását. 3) az egyházi személyeket. 4) az egyházi javakat illetik. Azok közé, mellyek az egyházi hatalmat átalában illetik , a királyi tetszvény joga tartozik, melly az egyházi felügyelés jogából közvetlenül következik. Az alatt pedig azon hatalmat értjük, mellynél fogva a világi fejedelem az egyházi mind fegyelmi , mind őstani törvényeket kihirdetésük előtt azon oknál fogva megvizsgálhatja, hogy azon esetre, ha valamit az állodalom jogaival vagy czéljával ellenkezőt magokban foglalnának, azok kihirdetését felfűggez- tesse. Mert hogy némellykor valamelly egyházi melésleges, vagyis fegyelmi törvény a hely vagy idő körülményei, vagy pedig némelly nemzetnek külön alkotmánya miatt az állodalom czéljával ellenkezhetik p. o. ha igen sok ünnepek vagy számfölötti s messze terjedő búcsú járások rendeltetnének s a t. kétséget nem szenved. Továbbá e tetszvényi jog nem csak a fegyelmi, hanem az őstani rendeletekre is terjed; mert ámbár szent vallásunk östanai maga üdvözitőnktül rendeltetve az állodalom jogaival vagy czéljával lényegökre nézve soha sem ellenkezhetnek , megtörténhetik azonban, hogy az őstani rendelethez némelly az őstan lényegéhez nem tartozó, hanem csak annak kihirdetését, vagy végrehajtását, vagy pedig az [engedetlen , vagy hitehagyott egyénnek büntetését tárgyozó rendelkezések csatoltatnak. Minthogy pedig ezekre nézve a fejedelemtől a [tetszvényi jogot kisem tagad24* 283. §.