Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
360 a papságnak mindig az evangeliomi g apostoli szegénységet ajánlva , azt minden alkalommal arra kárhoztatni kivánják, de az első híveknek az Egyház s szolgái iránti nagy lelkiségét nem csak nem ajánlani vagy követni, de arról még szót sem akarnak hnllani. „Lásd Gufl Yindic. jurium Stat. Eccles. part. I. sect. II. c. 2. §. 10. 11. nro 220. et seq.“ Magok a Protestánsok is az Egyház s szolgáinak adandó jövedelmek szükségét elismerik, mert maga Mosheim azok szeg uységét így siratja: Haben die Geistlichen wenig Einkünfte, so haben sie auch kein Ansehen. Sie müssen mehr Werke der Liehe ausüben als andere, daher müssen sie auch billig mehr Einkünfte haben-------— die Religion, das Ansehen und die Einkünfte der Geistlichkeit sind sehr mit einander verbunden. Wird die Geistlichkeit ihrer Ehre, ihrer Einkünfte beraubt, so wird die Religion fallen. „AIl- gem. Kirchenr. der Protestant. 4.IIauptst. §. 10. p. 604. et seq.“ 277. §. Az Egyház birtokainak ura. Mindnyájan, kik az Egyház hasznára némi javakat szenteltek, mindezeknek vagyonától vagy uradalmától, ha e javak tulajdonosai voltak, magokat kivetkőztették, mind pedig azok további használhatásától, ha hűbéresek voltak, felmondottak , s javaikat külön módon Istennek szentelve az Egyházok tulajdonának, vagy azgktul örökké használhatóknak mondották, mert illyes az alapítványok, s adományok természete, mellyek által az Egyházok javaikat nyerték (275. §.). A világi fejedelem tehát azok tulajdonát magának semmi joggal nem követelheti, sem azokat el nem veheti* Mert, valamint a fejedelem akár melly külön tulajdonos ja. vait igazságos és törvényben alapult ok nélkül el nem veheti, úgy szinte az egyházakat sem meg nem foszthatja javaiktól» sem ezeket más czélokra kivált világiakra nem fordíthatja. Állításunkat bizonyítják 1) magok az alapítók, kik közül valamint Szent István első magyar király, s utódai nem az állódatom javait, miilyenek országunkban soha sem léteztek
