Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

356

gyújtogatok, vagy azok kik tűz, áradás , hajótörés, vagy más illynemü veszélyek alkalmával a károsodtak sanyargató' »át lopások által nagyobbítják; a nyilvános pénztár károsítói, s adósai, vagy azok kik a rajok bízott nyilvános pénzt saját hasznukra hamisan fordítják ; mindennemű tolvajok, gyermek gyilkoló!, idétlen szülés okozói , vagy ha ehhez csak segéd kezeket nyújtottak volna is; szüzek ragadói; kik ez érintett bűnök miatt bezárva, s a börtönt feltörve elszöknek; a vámok ineghamisítói; örökségük elpazarlói; az elszökött katonák , s mind azok , kik valamelly hivatalában eljáró tisztviselőt megölnek , vagy megsebesítenek, III. a világi bíróhoz tartozik megitélni, valljon díszelkedik-e a menedékbe szökött egyén menedéki joggal vagy nem; első esetben a kérdéses egyén szabadon eresztendő , a másodikban pedig i- gazság kiszolgáltatása végett a bírónak átadandó. IV. Szu goruan tilos valakit menedékben elrejteni, vagy pedig a megszökésre alkalmat nyújtani. Felség, kir. 1776. évi Decemb. 5-iki 6204. szám alatti rendelet.

274 §.

A* Egyháznak állodalom iránti jogai közé tar to zik I. ettől polgári védelmet követelni. Hogy az Egyház jogosítva vagyon , az állodalomtul polgári védelmet, pártolást azaz szabadságot, épség fentartását s igazság kiszolgáltatását követelni onnét biznonyíttatik, hogy t az Egyház társaság lévén , s az állodalomba felvétetvén ugyanabban létezik, következőleg szintúgy mint akármelly más állodalomban létező társaság a mondottak követelésére jogosítva van. E jog pedig vallás szabadságát, s mindazon cselekedetek , és szerek korlátlan gyakorlását s üzését maga után vonja , mellyek vagy vallás lényegéhez, vagy annak az állodalommal megegyező mellésleges tárgyaihoz tartoznak, mit máskép lelkisméret, vagy öntudat szabadságának nevezünk. Hogy továbbá e leik ismereti szabadság az Egyház tu-