Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
352 re szinte azt királyi intézvények is rendelik, meghatározván, hogy a római katholikus papság hó'nős ügyekben a püspöki szent Szék előtt Ítéltessék meg. „Lásd Kassics Enchirid. benign. Normal, regiar. ord. czíinii munkájában: Intim. Excels. Cons. reg. <le 10. Decembr. anni 1799. nro 28,734. A papok személyi szabadságához minden hivatalukkal össze nem férő vagy őket átalló -polgári szolgálatoktuli kiváltság is tartozik p. o. személyesen katonáskodni, vagy más pásztori tisztök elhanyagolásával összekapcsolt hivatalokat felvállalni nem tartoznak. Aégső szükség esetében azonban minden illy nemű kiváltságnak helye nincsen , minthogy az egyházi történetek a nélkül is tanúsítják , milly dicséretesen honunk egyházi főnökei némelly alattvalóikkal együtt közönséges veszélyek alkalmával a csaták mezején kitűnőnek »♦). A személyi szabadságához továbbá tartozik az illő élelem kegye (beneficium compe(entiae) vagy is azon kiváltság, melly- nél fogva az adóságokba merült pap, ha ki nem elégíthetné adózóit, annak mégis hivatalához illő kitartására szükséges öszveg meghagyatik. Hogy hazánk papjai szinte élelem kegyével díszelkednek, mutatja Verbőczy mondván: „Ha az egyházi személy adósságait, nem fizethetné vagy fizetni nem akarná, azok az Egyház javaiból fizettessenek meg • »). Melly tőrvényt a szokás igy szokta értelmezni, tudni illik az egyházi személy javai zár alá tétetnek, s azokbul adósságai, illő élelmére szükséges öszveg meghatározása mellett, kifizettetnek. Nem különben a papok személyi szabadságához tartozik, a szabály kiváltsága (privilegium canonis). Ennek az a következése, hogy bárki erőszakos kezekkel azaz veréssel egyházi vagy szerzetes személyt illet meg: egyházbó- li kizárás fenyíték alá esik, úgy hogy attól, halál esetén kül, egyedül a római Pápa által oldoztathatik fel. E kiváltsággal a II. lateranumi zsinat 1139. évben az egyházi s mindkét nemű szerzetes személyeket felruházd, s hazánkban megerősí- tetve országos határozatoknál fogva annak megszegői az egyházi szent Székek által megbüntetni redeltetnek. „Lásd Mathias Corv. decret. I. art. 3. et deer. II. art. 17. * II. 24) ^Szvorényi .Túr. Eccl. part. I. §. 378. p. 77. 25) Part. II. tit. 15.
