Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

353

*) Kollár Adám hajdan Mária Theresia tanácsnoka s köny\- táii őrje Albani Bibornok közbejárása által a római szent angyali levéltárból II. András érintett oklevelét megkapván azt e czi'mű : De origine et usu perp. potestet. legisl. circa sacra reg. apostol. Ungariae Bécsben 1764. évben kiadott munkája 93. 94. 96. lapjain közre bocsátá, ki ugyan e munkája 91. lap. IX. fej. II. §. és 50. lap. IV. fej. VI. §. azt is állítja, hogy II. András más oklevele is tudni illik Bulla Aurea u- gyanazon levéltárban máig találkozik.

272. §.

. A vagyoni szabadság.

A vagyoni szabadságot is, mellynél fogva az egyháziak mind személye, mind birtoka mindenféle adotul szabad- az egyháziak ott, hol divatozik, a világi fejedelmek nagylelkűségétől nyerték. Mert azon jogok , mellyekkel a vilá. gi fejedelmek minden tartományaikban fekvő jószágokra néz, ve bírnak , az által hogy ők az Egyháznak, vagy elöljáróinak némelly javakat adtak, el nem döntöttek. Minthogy továbbá minden nyilvános biztosság kedvezéseit élvező, s a többi polgároknak közös jogaikkal díszelkedő egyének a közönséges terheket is viselni tartoznak, nem adhatni okát annak , miért egyedül a papok jószágai e közönséges törvényből kivétessenek. A nélkül maga üdvözítőnk is hasonló véleménnyel nyilatkozott mondván : „Adjátok meg a császárnak mi a császáré *6), és mindenkit lelkiismere.tében lekötelezvén: „Tehát adjátok meg mindennek azt, mivel tartoztok, kinek adóval adót, kinek vámmal vámot *7). Továbbá az egyházi történetek tanúsítják, kik a világi fejedelmek közül az egyháziakat a terhek viselésétől menteknek mondák , és kik azokat a közönséges terhek alá veték a nélkül, hogy az egyházi főnökök a fölött panaszolkodnának. Nagy Konstantin első vala *8), ki az Egyházakat adótul menteknek mon*

26) Math. XXII. 14. 27) Rom. XIII. 7. 28) Leg. I. cod, Theódos. de ann. et trib.

23