Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
345 A szent iras es szent atyák tanításával ellenkeznek.) Ha a szent Íráshoz folyamodunksehol sem találhatunk egy szöveget is, melly állítaná, hogy Krisztus urunk Egyhá* zának világi ügyekre nézve akár közvetlen akár közvető ha" talmat engedve, az országlati hatalmat, melly Krisztus u- runk koráig független s legfőbb vala, kisebbítette, vagy csak legkevesebbet is attól elvonzott volna. Sőt. több szent írás helyeiből nyilván kitetszik, hogy Krisztus urunk a polgári hatalmat megerősítvén maga magát is ahhoz alkalmaztatta légyen. így maga üdvözítőnk monda : „Adjátok meg a császárnak mi a császáré, .és az Istennek mi az Istené *); u- gynnaz mondá. „országom nem e világból való »). Tanítványinak pedig különös alázatosságot még akkorra is ajánld, midőn a világi hatalom elnökeihez vezetendők s üldözéseket szenvedendők leendenének, mondván hozzájok, hogy u- gyanazok ellen fel ne támaszkodjanak, hanem türelemben birják leiköket *). Nem különben tanítottak az apostolok; így szóla szent Pál: „Minden ember a felső hatalmasságoknak engedelmes legyen nem csak a büntetésnek, hanem a lelkisméretnek miatta is-------mert nincsen hatalmasság hanem Istentől — azért ki ellent áll a hatalmasságnak Isten rendelésének szegezi magát ellene , ,de a kik ellentállanak, ön magok kárhozatát szereznek magoknak ♦). Hasonlóképen ira szent Péter is, mondván: „Engedelmeskedjetek tehát minden emberi felsőségnek; akár aífejedelemnek, mint legfőbb valónak; akár a helytartóknak, kik tőle küldetnek mert az Isten akaratja *). Nem különben: Szolgák engedelmesek le- * II. 207. §. 1) Szent Máté XXII. 21. 2) Szent János XVIII. 3Ő. 3) Máté X. 18 — 23. Luk. jXXI. 13 — 19. 4) Szent Pál a romaiakhoz irt lev. XIII. 1 — 7. 5) Szent Péter I. lev. II. 13 —- 14.
