Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
346 gyetek uraitoknak, minden félelemmel nem csak a kegyesek és szelídeknek, hanem a nehéz természetüeknek is. Mert azáltal nyerünk Isten előtt jótetszést: hogy ha Istennek ránk figyelmezése miatt tűrünk viszontagságokat igazságtalanul szenvedvén «). Mi a szent atyák tanítását illeti, az áto- lánosan a mondottakkal megegyezik: így szól tourszi Gergely ; „Ha valaki közülünk o király! az igazság határait áthágja , azt megfeddheted, de ha magad el távozol tőlök , ki feddhet meg tégedet? mert ha szólunk is hozzád, meghallgathatsz ha akarod, de ha nem akarod, kicsoda más Ítélhet meg mintáz, ki magát igazságnak vallotta *).“ Szinte illy értelemben szólnak szent Ambrus Auxentiushoz, cordubai Osius Konstantin császárhoz •), elvégre szent Ágoston így szól: „Az országokat ajándékozó hatalmat másnak ne tulajdonítsuk , mint Istennek, — ki e földi országot mind a jámborok , mind a gonoszoknak adja * ). 268. §. A régi Egyház gyakorlatával ellenkeznek. Ha a régi Egyház gyakorlatához folyamodunk, láfand- juk hogy ez állítás, mellynél fogva az Egyháznak akár miilyen hatalom a királyok világi dolgaiba tulajdoníttatik, az első Egyház gyakorlatával ellenkezik. Mert ámbár a hívek régi időkben a pogány császároktól mint Nero, Decius, Diocletian , s hitehagyott Juliántól, kiváltkép pedig azoktól, kik az Arianusoknak kedvezének, tudni illik Constantius s Valenstől okozott, vagy engedett üldözéseknek kitéve annyi erővel birának, hogy az igazságtalan erőszakot megbosszulhatták volna *°), mégis a legnagyobb kínzásokat szenve- dék linkább, minthogy a megadott hitet vagy engedelmességet tőlök megtagadták volna. VII. Gergely Pápa első vala> 6) ugyan ott 18 — 21. vers. 7) Hist. lib. 3. Cap. 17. 8) Athanas. Ep. ad Solitär. 9) August, de levit Dei lib. 5. Cap, 21. 10) Tértül, in Apolog Cap. 37.
