Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

10

egyenkéntinek mondjuk, valamint a jogtörvények’ változtatását átalában vagy egyenként előadja. 2) azt nyilvános vagy külön jogtörvények’ történetének nevezzük ; amaz azon törvények változtatását leírja, mellyek az Egyház vagy is az Egyház előjárói mint nyilvános testületnek tiszteit s jogait foglalják, emez azon változásokat sorozza, mellyeket minden külön egyháztag tiszteit s jogait foglaló törvények szenvedtek. 3) azt régi, közép s új jogtörvények történetének mondjuk. Ezen utolsó elosztást mi is követendjük, a közönséges s részles jogtörvények történetét röviden leirandók.

12. §.

Annak tulajdonai.

Valamint minden történetnek, úgy az egyházi jogtör- vények történetének az igazság első tulajdona; mert az igazságot nélkülöző történet vagy csak hamisságot s hibát is- mertetre velünk, vagy pedig az igazságot akkor is eltitkolná , midőn azt tudositani tartozott volna. Ki nem ismeri, tnondá már Cicero a történet első törvényét: hogy sem hamisat mondani, sem igazat eltitkolni ne merészeljen; ne hogy az iró vagy kedvező’, vagy pedig ellenségesnek lenni látszassék. *) Második tulajdonsága a jogtörvények történetének a valódi rendszer, minthogy ez, mind a munka ér- telmességét ezközli, mind Ítélő tehetségünket élesíti, mint pedig az olvasók s tanulóknak emlékezetét nagyon segiti. De veritate Histor. vid. „Melchior Canus in oper. de locis Theol. I. II. C. 6. Henricus Spondanus in annalib. Eccles. Baronii Continuat. Tom. II. ab anno 1534. n. 18. Fleurii Hist. Eccles. XVIII. Dissert. 4. §. 13. p. 448.“

2) Quis nescit primam esse Historiae legem, ne quid falsi dicere audeat, deinde ne quid veri non audeat, ne qua suspicio gratiae sit in scribendo ne qua simultatis. De orato, lib. II. C. 15.