Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

11 Annak kútfői. Az egyházi jogtörvények történetének kútfői, szinte olly különfélék, mint magok azon törvények, mellyeknek erede­tét , haladását, s változtatását elbeszéli. A keresztény Egyház lényeges törvényeinek kútfői az isteni hagyomány s szent irás, mind kettőnek őrei pedig a szent atyák. A keresztény Egy­háznak mint üdvözítőnktől alapított társaságnak lényeges tör­vényeit tehát az isteni hagyomány, szent irás, s szent atyák­ból merítjük, minthogy ezek mint szent hitünk megbízottai amazokat hozzánk származtaták. Azért is nálunk azon törvé­nyek mint szent hitünk változhatlan ágazatai mai napig fen- tartatnak. A nem lényeges vagy a rendtartási egyháztörvények­nek , mellyek tudni illik a helyek, személyek s időknek kö­rülményeihez képest változhatok, kútfői az egyházi s polgári elöljárók rendezései. Ezekkel mind az egyházi mind a pol­gári történetírás által megismerkedünk. n. §. Annak haszna. Az egyházi jogtörvények történetének hasznáról mit sem kételkedünk, mert enélkül az egyházi törvények eredetét, ha­ladását , s változtatását, senki sem magyarázandja, a kézira­toknak , mellyekben az egyházi törvények foglaltatnak érde­ket, s tekintetét senki józan s határozattan meg nem itélendi, a törvények szellemét vagy erejét át nem látandja. A törvé­nyeket pedig tudni, mond Celsus törvénytudó,'nem anyit tesz, mint azok szavait, hanem azok erejét s hatalmát érteni. Azért már Justinián Császár is mondá; szükségesnek tartjuk a jog­nak eredetét s’ háladását megmutatni. *) Ezen okoknál fogva 13. §. 3) Justinian, libr. II. de origine iuris.

Next

/
Thumbnails
Contents