Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

201

íesekre nézve gyakorolhassák. Mi e jog alapjait illeti az a római szent Szék gyakorlatán s az Egyház megegyezésén nyugszik ' » Osztriában minden szerzetes kiváltság császári rendeletnél fogva mint a polgári társaság javával ellenkező eltöröltetett« 1 8). Mellyekről hazánkra nézve későbben tudni illik 258. §ban értekezendünk.

172. §.

érseki palástot adhat.

A római Pápák régenten az érseki palástot csak azon római külvárosi püspököknek engedék, kik a római Pápának* mint pátriárkájuknak közvetlenül engedelmeskedének 1 » «). Későbbi időkben avval más püspökök is felruháztatának. Hogy az apostoli helyettesek, kik az ötödik században már nagy számmal divatban valának, érseki palásttal megajándé- koztattak az Egyház történetei bizonyítják. A római Pápák azonban e tisztelet iránt közelebbről sok ideig mit sem hatá- rozának, minthogy avval mind az érsekek, mind a püspökök egyenlően diszeltetnénck. Az érseki palást nem előbb mint AIII. században érseki méltóság diszévé vált. Zakarias Pápa szent Bonifácznak akkor adá azt, mikor őt mint rnaynczi Érseket megerősité. Bonifácz e czimet, mellyel érseki méltósága elejétől felruha'ztatott vala, mint a római szent Székkeli egyességének jeléül tekintve franczia ország érsekeit tudni illik, rhenusit, és rouenit (Rothomagensem) szinte annak elkérésére indíta , közben vetése által arra vivén a dolgot, hogy a római Pápa azt azoknak is adá. IX. században átalános szokás lábra kapott azt minden érseknek (nem kérve is) elküldeni, I. Miklós Pápa a bulgáriai püspököknek ezeket irá: „Az Érsek ámbár a püspököktől már felszentelve, sem a trónra nem ülhet, sem másban nem működhetik, mint Krisztus szent teste feláldozásában addig, inig palásttal a római *

117) Erey kritisch. Komment, tom. II.j|§. HO. 118) Caesar, (leeret. de 11. Septemb. 1782. 119) Gregor. M. libr. X. Epist. 56.