Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

200

szerzetes rendek alapíttatnának a II.] lyoni zsinatban mind azon új szerzetes rendek ehihattak , inellyek papai megerősítést nem nyertek volna, s ez időtől a szerzetes rendek megerősítése pápai joghoz tartozni kezdett. Továbbá e jogbul következmény gyanánt foly az is, hogy a római Pápa szerzetes rendeket el is törölhet, minthogy az, kinek joga vagyon valamit alapítani, ezen jognál fogva azt el is törölheti, mint azt XIV. Kelemen Pápa bullája által a Jezsuitákat eltörölvén példával mutatta.

in. §.

Szerzetes, és egyházi kiváltságokat osztogathat.

A régi Egyház szerzetesei kiváltságokkal nem bírván, azokat a Pápáktól csak Vili. század közepe felé nyerek meg, de azokat is a püspökök megegyezésével. Hanem XI. század közepével a római Pápák püspökök tudta nélkül is kiváltságokat adának a szerzeteseknek. Első vala VII. Gergely Pápa , ki Burgundiában létező dugni benczeiek apátságának kiváltságokat engedvén példát állított, melly- nél fogva ugyan azon apátság szerzetesei püspök hatóságából ennek tudta nélkül is kiváltottak. Alig hihető volna, melly merész törekvésekkel az akkori szerzetesek kiváltságokat egymás után követeiének, ha azt Fulbert, Ivó, sarisberi János, Bernárd, bloisi Péter, s más istenfélő akkori férfiak panaszaiból nem értenők*»«). Es csak ugyan mutatja a történetírás, melly rósz sikerei valának e kiváltságoknak az er- kölcsiségre nézve, olly annyira, hogy kisem csudálhatja, midőn szinte akkori rendeléseket azoknak isméti eltörlésére, vagy korlátozására olvas. Melly rósz következések elhárítására rendelé a trienti zsinat, hogy jövendőre a püspökök mint apostoli Szék küldöttei hatalmukat a kiváltott szerzellő) Van Espen Jur. Eccl. part. III. tit. 12. Cap. IV. el dissertat, de exemption, et religiosor. privilegiis.