Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
199 többnyire régiebb, s nagy különbség létezik a gergelyi, s hűbéri (vasalliticum) eskü között, sem pedig legkevesebbet sem foglal magában, mi a világi hatalom czeJjával ellenkeznék. • De máskép is tudja azt az egész tudós világj hogy a római Pápának hatalma csak egyházi s lelki leven azon hűséget, s hódolást, mellyel a püspökök világi fejedelemhez viseltetni tartoznak legkevésbé sem korlátozhatja.*) Mit annál biztosabban állíthatni, minthogy az újólag neve-? xett magyar, vagy osztriai püspökök mindig a világi fejedelem előtt esküsznek meg előbb, mint a pápai esket letennék. „Lásd Koskoványi idézett műnk. 105 — 115. §.“ * Nyilván tanúsítja azt a porosz püspökök illyféle eske; „Haec omnia, et singula (quae juramento continentur) eo inviolabilius observabo, quo certior sum nihil in eis contineri, quod juramento fidelitatis meae erga serenissimum regem Borussiae, eiusque ad thronum successores debitae adversari possit.“ Yid. Frey kritisch. Komment, uber das Kirchenr. Fortg. von Dr. Jos. Scheill IV. B. s 775. 170. §. Szerzetes rendeket megerősíthet, vagy eltörölhet. Mit sem olvashatunk arról, hogy az első szerzetesek alapítói, úgymint: Sz. Antal, Basil, vagy Bonedek szabályai megerősítéséért a római Pápákhoz folyamodtak , vagy pedig azt megnyertek volna. Ezt, mint az egyházi történetek bizonyítják, későbbi evekben szent Fcrencz, s szent Domonkos tevék, folyamodván, tudni illik a római Pápához, hogy mind alapított szerzetesei részere adott szabályokat megerősítse, mind pedig azokat védnöksége alá vegye. Miután pedig ez időkben a szerzetesek intézetei mind az egyházi, mind a világi hatóságnak nem kis terhével igen szaporodnának, III. Incze Pápa IV, lateráni zsinatban e rendeletet hirdette, hogy ezután új szerzetes rend senkitől sem alapíttassék * 1 *), minthogy pedig mind a mellett új 115) Capit, fin. de religiosis domib.
