Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
/ Ez a püspökségek felállításáról szóló kórdós franczia s német országokban mind régi mind későbbi időkben vitattatott. Frau- czia országban akkor,midőn felállítandó nemzeti patriárkaságról beszéd eredvén, azon kérdés is felvétetett, 6zükséges-e nemzeti patriárkaság felállítására a római Pápának befolyása vagy nem? Es csak ugyan 1652. évben a regáliák jogáról vita támadván franczia országban némellyekmár akkor a római Egyháztól független patriárkaságot felállíttatni kivántak. Azonban a regáliák fölötti per lecsillapulván maga a patriárkaság eszméje is megszűnt. De Napoleon császár alatt megiíjíttatván ő birodalma püspökeit 1810. évben nemzeti zsinatra idézvén azokat meghívó s az Egyház feje ellen kifogó levelénél fogva arra bírni törekedett, hogy nemzeti patriárkaságot alapítván magukat az Egyház fejétől elválasszák. Azonban franczia ország püspökei Fesch bibornok lyoni érsek, s római Pápának a franczia udvarnál követe elnöksége alatt nyilvános szakadás veszélyét látva a leghatalmasabb császár kívánsága ellen szegezek magokat,s annak kívánságát be nem teljesítők, Franczia országból németekhez átvitetve ezen eszme,főleg akkor vitattatott,midőn a németek Egyházuk szomorú s kínos állapotján segíteni kivánának. Melly vita alkalmával több jogtudósok e tárgyról hirdetett munkáknál fogva szónokoltak, némellyek az eszme elfogadását világi fejedelmeknek ajánlák azon adalék mellett, hogy német ország minden külső, azaz pápai hatalom befolyását maga Egyházától eltil- „ tassa, magának e tulajdon Prímást, vagy Pátriárkát választván 8 4). Mások pedig illyféle elveket alapos, s mély fontosságú védveknél fogva megczáfolák s s). E kérdést: lehet-e római Pápa befolyása nélkül holmi országban patriárkaságot felállítani? maga Febronius de statu Ecclesiae czimü munkája 2. fejez. 10. §. így fejtegeti „A. római Egyházat semmi esetben sem lehet, mint valamelly külső vagy idegen hatóságot tekinteni, minthogy a római Pápát minden Egyházak legfőbb feliigyelése s vigyázata illeti, kit ezen oknál fogva mint külső vagy idegen hatalmat so- 84 * 191 84) Ezt javasold szerzője e munkának: Kirchenrechtliche Untersuchung über die Grundlage zu den künftigen katholischen Einrichtungen in Deutschland. Frankf. 1716. 85)Mintteve e munkának szerzője: Das für die katholische Kirche in Deutschland projectirte Patriarchat aus dem historischen und kirchenrechtlichen Gesichtspunkt betrachtet Germanien 1817. s más irók, mellyeket olvashatni: Andr. Müller Lexicon des Kirchenr. 4. B. 304. lap. és And. Frey kritisch. Komment.über desKirchenr. 2.B.s 304.
