Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
190 hogy a világi hatóság ovakodási jogánál fogva minden legkisebb kellemetlen következtetéstől, melly talán az egyházi hatalom gyakorlása által eredhetne, magát menten tarthatja. Azért protestánsok is találtatnak, kik a püspökségek, vagy megyék felállítását foglaló jogot az Egyháznak tulajdonítják, sőt magok is mind azt, mi az Egyház rendezését illeti, tulajdon Egyházuknak adatni kivánják s •). De a történetek is e jogot Egyház tulajdonának nevezik. Üssük fel az Egyház évkönyveit az Apostolok idejétől kezdve időnkig, s állításunk igazságát olvasandjuk. Az Apostolok s az apostoli időszak püspökei a római birodalom fővárosait, s ágy érdekesebb helyeit megtérítvén, ezekben püspökségeket is mint a keresztény birodalomnak szintannyi várait alakítának, s utódainak ugyan azok alapítására szinte hatalmat adának. Minthogy pedig az úgy nevezett apostoli Egyházak örökölt nagyobb szent hatalommal bírni hitetnének, a többi városok s helyek hívei azokhoz püspökökért folyamodván, azokat onnét nyerék, mint Frumentiussal történe, kit alexandriai Athanáz Indiába, Ruffin és Sokrates szerint püspöknek külde. Hogy magok az érsekek is tulajdon hatalmuknál fogva több püspökségeket alapítottak, mind keleti, mind nyugati példák bizonyítják. Ezt tévé szent Bazil caesareai érsek, ki a szazimi püspökséget alapítván, oda naziánzi Gergelyt püspöknek rendelé « *). Az Egyház keletben 500 évek folyama által püspökségeket alapított , midőn pedig későbben e vélemény keletkezett volna, hogy császári tekintély arra szükséges, vagy inkább midőn a császárok e hatalmat magoknak tulajdoníták, az Egyház azoknak ellen mondott. Nyugatban szinte az érsekek s tartományi zsinatok néha püspökségeket alapítának, vagy pedig azok felállításával megegyezének. 82 * 82) Höity die Nothwendigkeit zeitgemässer Reformen in den kirchlichen Verhältnissen des Protestant. Deutschlands Hannover 1831. 83)Egyházi történeteink II. köt. 120 — 121.lap. Ullmanns Gregorius von Nazianz der Theologe Darmstadt 1823. p. 243. not. I.
