Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
183 s a Pápák nem egyszer választásukban megcsalatkoznának, mind külön férfiak, például Clemangisi Miklós, Alliáki Ft' tér , Gerszon János , mind zsinatok , például a bécsi, con- stánczi««) s a trienti e veszélyeket elhárítani törekednek. Az utolsó zsinat így rendelkezik: A javadalmak osztogatását tárgyazó parancsolatokat!, s az úgy nevezett várandó kegyelmeket kisem gyakorolhassa többé, még gyülekezetek egyetemek, tanácsok, s más külön személyek sem, még szabadalom mellett, vagy határozott öszvegre nézve sem, vagy akármelly szín alatt sem űzhesse, de még az eddig enged- teket sem használhassa senki, tovább, még csak gondolatban! fentartások (reservationes mentales) vagy akármelly megürülendő javadalmakat illető kegyelmek, vagy más Egyház, vagy zárdába átvitetés is mindnyájoknak, a bibornoko- kat sem kivéve, tilosak, valamint az eddig megengedtek szinte mind eltörültetnek. Trienti zsinat 24. ülése a javít* szóló 19. fejez. 159. §. Avval a Pápák üdvösen éltek. Az érintett tárgyat szigornbban fontolóra vévén, minden kétségen kül átlátandjuk, hogy a római Pápák javadalmak rendkívüli kiszolgáltatásával másra nem, mint az egész Egyház közhasznára, vagy pedig azon külön Egyház üdvé- re, mellyben javadalmakat osztának, törekedtek, s ugyan azt, nem kevéssé előmozdították is. A római szent széknek Üdvözítőnk, azaz Isten hatalma által alapított elsőségéről? valamint e legfőbb egyházi hatalom czéljáról, melly az Egyház épülését, s üdvét tárgyalja , közülünk kisem kétkedhe- tik. Es csak ugyan a püspökök mindnyájan az Egyház feje iránt annyi tisztelettel viselteiének, hogy avval, mit ő közönségesen helyeselt gyakorlásnál fogva tön, közülök kisem ellenkeznék, jól tudván azt, hogy az Egyház feje annyi ha- 66 66) 20. 26. s 40. ülésilyen.
